Játék

Naplótöredékek az Éden kertből /első javítás/

és a bűnbe nem esésről

Jelige: töredékek
.
Első javítás

Éva naplója (részlet)
.
Esküszöm egyszer leütöm ezt az embert. Az Úr megengedte, hogy bármit megegyünk a kertben. Bármit, kivéve egy dolgot. Erre mit csinált ez a bolond?! Megette a kígyót. Istenem. Már vittem neki az almát, szinte már a kerítés másik oldalán voltunk. Hát nem megette azt a nyüves kígyót?! Lehetett volna izgalmas életünk, de nem. Megette azt a nyüves kígyót. Csak tíz perc kellett volna még.
Most nézd meg! Eltelt azóta majd 4000 év, mi meg még mindig itt esszük a szőlőt, ahelyett hogy kaviárt tolnánk édes pezsgővel. Néha úgy agyonütném,vcsak akkor még jobban unatkoznék.
A hülye flótás miatt nemhogy a nagy gondolkodókkal, egyetlenegy másik emberrel sem találkoztam.
Cserébe nézhetem, hogy tulipánt legelnek az oroszlánok. Meg a füvet, de abból se a jobbik fajtát! Csak egy kicsit lettem volna gyorsabb vagy ő valamivel okosabb, olyan szép életünk lenne.
Ehelyett itt ülök és a kisjátékos is teljesen bepókhálósodott. A Káin – incidense óta nem csinálhatjuk azt sem. Mert véletlenül el küldene minket innen Jahve. Adná egyszer az Isten!
De most mennem kell, kezdődik az 5 órai vízesés. Kevés dolgok egyike, ami miatt még nem kötöttem fel magam. Bár Ádám onnan is leszedne.
.
Ádám naplója (részlet)
.
Még mindig haragszik rám. Kicsit joggal. Úgy gondolja, eminens kiskölyök módjára cselekedtem és attól tartok, hogy igaza van. Bepánikoltam. Valami rosszat éreztem és nem gondolkoztam. Agyonütöttem egy kővel. Olyan felszabadult érzés járt át, ami kevés élményhez hasonló. Amikor egyszerre sziszegett és nyekkent a lény, egyszerre éreztem bizonyosságot, elégtelt és félelmet. Nem tudtam mit kezdeni a látványával. Ott feküdt a homokban egy zöldessárga csík és mint egy rendes vadász, elfogyasztottam az elejtett zsákmányt. Azóta is érzem kesernyés ízét.
Fölülről azért megveregették a vállamat, mert mint később kiderült, egy felépített, steril világ létét betonoztam be. Alkotója büszke rám, mert megerősítettem a hitében hogy az erkölcs sem pusztíthatja el. Talán gondolkodni kellett volna.
Mit képzeltem? Egy szabályokkal teli világban majd minden jó lesz?
A látszat nem ezt a felvetést igazolja.
Legalább megadatott nekem a kertészkedés öröme. Egy kis ideje rájöttem, hogy Évának is tetszik a liget. Amikor arra sétálunk, egészen másképp néz rám.
Ő viszont más életre vágyott. Én, viszont boldog vagyok, mert megóvtam oly sok nehézségtől, amikre talán nem volt felkészülve. Lehet hogy nem is szükséges felkészülni az ilyen élményekre. Erős érzések gyötörnek már hosszú ideje, amelyek azt bizonygatják, hogy nem is lehet.
.
Eredeti verzió
.
Éva naplója (részlet)
.
Esküszöm egyszer leütöm ezt az embert. Az Úr megengedt, hogy bármit megegyünk a kertben. Bármit, kivéve egy dolgot. Erre mit csinált ez a bolond?! Megette a kígyót. Isteneem. Már vittem neki az almát, szinte már a kerítés másik oldalán voltunk. Hát nem megette azt a nyűves kígyót?!Lehetett volna izgalmas életünk, de nem. Megette azt a nyüves kígyót. Csak 10 perc kellett volna még.
Most nézd meg! Eltelt azóta majd 4000 év, mi meg még mindig itt esszük a szőlőt, ahelyett hogy kaviárt tolnánk édes pezsgővel. Néha úgy agyonütném,vcsak akkor még jobban unatkoznék.
A hülye flótás miatt nemhogy a nagy gondolkodókkal, egyetlenegy másik emberrel sem találkoztam.
Cserébe nézhetem hogy legelnek a tulipánt az oroszlánok. Meg a füvet, de abból se a jobbik fajtát! Csak egy kicsit lettem volna gyorsabb vagy ő valamivel okosabb, olyan szép életünk lenne.
Ehelyett itt ülök és a kisjátékos is teljesen bepókhálósodott. A Káin – incidense óta nem csinálhatjuk azt sem. Mert véletlenül el küldene minket innen Jahve. Adná egyszer az Isten!
De most mennem kell, kezdődik az 5 órai vízesés. Kevés dolgok egyike, ami miatt még nem kötöttem fel magam. Bár Ádám onnan is leszedne.
.
Ádám naplója
(részlet)
.
Még mindig haragszik rám,kicsit joggal. Úgy gondolja, eminens kiskölyök módjára cselekedtem, hogy a lehető legjobb fényben tűnjek. Ebben is van igazság. Bepánikoltam, valami rosszat éreztem és agyonütöttem egy kővel. Olyan felszabadult érzés járt át, amikor egyszerre sziszegett és nyekkent a lény. Jó illata volt, úgy gondoltam megeszem. Azóta is érzem kesernyés ízét. Pedig jót szerettem volna.
Fölülről azért megveregették a vállamat, de attól itt semmi se lett jobb! Egy felépített, steril világban élünk, amire büszke az alkotója. Büszke rám, mert megerősítettem a hitében hogy tényleg elpusztíthatatlan.
Mit gondoltam? Egy szabályokkal teli világban majd minden jó lesz? Mit és leginkább kit védtem meg ezzel?
Legalább kertészkedhetek. Az kicsit megnyugtat és tudom, hogy neki is tetszik a liget. Amikor ott járkálunk, egész másképp néz rám. De tudom azt is, hogy ő izgalmasabb életre vágyott.
Viszont boldog vagyok, mert megóvtam sok-sok nehézségtől. Amiket másnak évekbe kerül kiheverni.
Nemsokára itt az ötórai vízesés. Megyek, mert még előtte szeretnék sétálni egyet.
.
Megosztás
Facebook
Facebook
RSS
Email
Google+
http://triviumnet.hu/2017/06/12/naplotoredekek-az-eden-kertbol/
SHARE