100 Mini Történet – Novellapályázat
A Trivium Egyesület 100 Mini Történet címmel novellapályázatot hirdet.
A pályázatra életkori megkötés nélkül kezdő és rendszeresen publikáló írók jelentkezését is szívesen fogadjuk. Hazai és határon túli írók egyaránt pályázhatnak.
Téma megkötés nincs.
Nevezési díj nincs.
A pályázat jeligés.
1. Beküldési feltételek
Pályázni kizárólag olyan prózai művekkel lehet, amelyek sem nyomtatott, sem elektronikus formátumban nem jelentek meg sem antológiákban, sem egyéni honlapokon, blogokon.
Egy szerző legfeljebb 5 novellával pályázhat, a novellákhoz jeligét kell társítania. A jelige bármilyen szó lehet, az helyettesíti a szerző nevét a zsűritagok előtt.
A novellákat e-mailben a palyazatok@triviumnet.hu címre kérjük beküldeni.*
A szerzők azonosítása miatt az e-mailnek tartalmaznia kell a szerző nevét, jeligéjét és az elérhetőségét (lakcím, telefonszám).**
Az e-mailben csatolt fájlként kérjük beküldeni a novellát doc, docx, rtf vagy odt formátumban.***
A tárgy mezőbe kérjük beírni: „100 mini történet”.
Formai megkötés
– Times New Roman 12-es betűméret doc, docx, rtf, odt formátum
– Sorkizárt, szimpla sorköz
– Tabulátorok, képek, hangulatjelek, díszítőelemek nélkül
– Az e-mailben a csatolt fájlnak tartalmaznia kell a novella címét, a szerző jeligéjét, a novellát.
Ha a szerző több novellával pályázik, minden novellát külön fájlban csatoljon (a jeligék lehetnek azonosak).
Terjedelem
A novella maximum 2500 leütés lehet szóközökkel együtt.
Felhívjuk a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy az ettől eltérő formátumú és terjedelmű írásokat nem fogadjuk el!
Beküldési határidő: 2017. november 30. éjfél
2. Az értékelés menete
A zsűritagok a jeligékkel ellátott novellákat kapják meg értékelésre, majd 1-10-ig terjedő skálán pontoznak.
3. Zsűritagok
Bihari Péter (Peter Sanawad) író, szerkesztő, magyar nyelv és irodalom szakos tanár
Czinkos Éva (Eve Rigel) író, szerkesztő, multimédiafejlesztő
Fazekas Beáta (Kyra Potter) író, szerkesztő
Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett) Zsoldos-díjas író, forgatókönyvíró, dramaturg, szerkesztő
Pete László Miklós (L.N. Peters) tanár, drámatanár, író, költő, forgatókönyvíró, dramaturg
Ripp Gábor (Gabriel Wraith) író, szerkesztő
4. Díjazás
A pályázatra beérkezett 100 legjobb novellát a Trivium Egyesület nyomtatott formátumú antológiában, e-könyvben és hangoskönyvben is megjelenteti, és webshopjában értékesíti****. A szerzők a nyomtatott kötetből, az e-könyvből és a hangoskönyvből is egy-egy tiszteletpéldányt kapnak. Az egyesület a szerzőkkel a megjelenésre szerződést köt.
* Az e-mail cím esetleges változásaiból eredő, a Trivium Egyesület érdekkörén kívül eső problémákért (az e-mail cím törlése, elérhetetlensége, a fogadó mailszerver beállításai) a Trivium Egyesületet semmilyen felelősség nem terheli.
** A Trivium Egyesület adatkezelést végez, de a kapott személyes adatokat harmadik félnek nem adja át, szavatolja, hogy mindenben a hatályos jogszabályi rendelkezések megtartásával jár el. Az adatkezelési tájékoztató elérhető a Trivium Egyesület honlapján a http://triviumnet.hu/adatvedelmi-tajekoztato oldalon, és onnan letölthető.
*** A Pályázó a beküldéssel kijelenti, hogy a műve(i) a saját tulajdonát képezi(k), nem sérti(k) mások szerzői és személyiségi jogait. A beküldéssel elfogadja, hogy a művei közzétételéért anyagi követeléseket nem támaszt az egyesülettel szemben.
****A Trivium Egyesület fenntartja a jogot, hogy amennyiben a pályázatra nem érkezik be megfelelő számú és minőségű novella, a díjazást, és így a nyomtatott formátumú antológia, e-könyv és hangoskönyv kiadását az eredeti tervtől eltérően módosítsa, illetve törölje.
.
Kedves Admin!
A 2017-es novellakiírás tetszett, de mit kezdjek 2021. december 23-án ezzel? A 10 szavas nekem nem felel meg, de elismerem, hogy sokaknak egy jó játék lehet, noha, mint a lírában a szonett: kellően össze kell sűríteni a gondolatokat, mondanivalót.
Baráti szeretettel, Tamás.
Ha több száz pályázó nem az utolsó napon az utolsó pillanatokban küldi a kb. 400 db írását ( az összes pályaműnek több, mint a felét), nem lenne csúszás az eredményhirdetéssel, és már közzétehettük volna az érvényes novellák listáját is. De sajnos még mindig tart a feldolgozás és ellenőrzés.
Nem te voltál aznap az utolsó. Én 23:35-kor küldtem el az írásomat.
Értettem, köszönöm.
Éjfélig fogadjuk a novellákat, egy perccel sem tovább.
Mivel nagyon sokan az utolsó napra, az utolsó órákra időzítették a beküldést, és ma három pályázatunk zárul le, a jeligés oldalakra csak valamikor pénteken délután kerülnek fel a jeligék, mert a novellákat még fel kell dolgozni, és regisztrálni.
Aki annyira kicentizi a beküldést, hogy éjfél előtti utolsó percre hagyja, számoljon azzal, hogy nem fog beérkezni hozzánk, mert a webmailról nem azonnal továbbítja a leveleket a rendszer az átirányítási fiókba.
Tisztelt adminok! Tudom, hogy az utolsó utáni pillanatokban küldtem pályamunkát, de csak reményleni tudom, hogy megérkezik. Küldenek emailban visszajelzést arról, részt vesz-e a pályázaton, vagy a jeligés oldalrészen kell tájékozódni?
Köszönöm!
A teljes dokumentum szimpla sorközű legyen.
Tisztelt Triviumnet!
Tudom, kicsit későn kérdezek, de hátha még időben látjátok. A párbeszédeknél legyen bekezdés utáni térköz vagy oda is szimpla kell?
Kedves Gergely!
Egymás után négyszer elolvastam a hozzászólását, és biztos bennem van a hiba, de nem értem a kérdéseit.
Nem értem, mit jelent a „a műben szereplő karakterek korlátlan és kizárólagos hasznosítása”.
És ezt sem: „amennyiben az itt leírtak az irányadóak és nem kell nektek ilyenkor kizárólagosság, akkor pl. karakter is árulkodó lehet”.
Hogy függ össze a szerződésbe belefoglalt kizárólagossági jog (egyébként nincs ilyen) és az árulkodó karakter?
Fogalmam sincs kicsoda ön, az írásait sem ismerem, de ha a zsűritagok közül valaki ismeri, újabb indok arra, hogy a művei jeligésen fussanak. Bocsásson meg, távol álljon tőlem, hogy megsértsem, de nem hiszem, hogy a magyar irodalom palettáján olyan jelentős színfolt lenne, akit már a stílusáról és a karaktereiről is fel lehetne ismerni.
Véleményem szerint ismét túlbonyolítja a helyzetet. Írjon öt rövid novellát, jeligésen küldje be a pályázatra, és drukkoljon, hogy a zsűritagok elég jónak ítéljék ahhoz, hogy bekerüljenek a legjobb 100 közé. 🙂
Béke!
Jobb kérdés. Itt csak ellenszolgáltatás nélkül megjelenésről írtok, ellenben a szerződés mintánál pl. már nem csak a megjelenésről van szó, hanem a műben szereplő karakterek korlátlan és kizárólagos hasznosításáról. Pályázat kapcsán melyik az irányadó?
Csak azért kérdezem, mert amennyiben az itt leírtak az irányadóak és nem kell nektek ilyenkor kizárólagosság, akkor pl. karakter is árulkodó lehet. (Egyesületből van aki ismeri pl)
Gergely, mivel ez másokat is érinthet, itt és most öntsünk tiszta vizet a pohárba.
Nem azért diszkvalifikáltunk, mert haragszunk rád, nincs okunk rá, hanem mert bután felfedted a kiléted egy nyilvános oldalon, és így mi vétenénk a szabályok ellen, ha úgy tennénk, mintha semmi sem történt volna.
A pályázataink azért jeligések, hogy a zsűritagok semmilyen módon, sem pozitívan, sem negatívan, sem szándékosan, sem akaratlanul ne legyenek részrehajlóak a pályázókkal szemben. A zsűritagok, nem ismerik a pályázók személyazonosságát, mert az adatokat az adminok (az egyesület két tagja kezeli), akik viszont nem zsűriznek, és nem olvassák a műveket, csak ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a beküldési feltételeknek.
A pályázat kiírásakor meg kell felelnünk bizonyos jogszabályoknak, ezért nincs helye rugalmasságnak akkor, amikor az egyik pályázó felfedi magát, és ez a zsűritagok tudomására jut. Ha ezt elnéznénk, bárki joggal számon kérhetné rajtunk, hogy akkor az ő „szabálytalanságait” miért nem nézzük el.
Sok kérdés merült fel a pályázatokkal kapcsolatban, amikre minden esetben feleltünk vagy itt, vagy e-mailben, sőt még telefonon is.
Gergely, mivel mindegyik novelládnak majdnem ugyanaz a címe, nem eshet ki csak kettő. Mindegyik kiesik.
Természetesen ha a kiírásnak megfelelően más novellákat küldesz, azt elfogadjuk. Csak kérlek, ne hozd nyilvánosságra sem a neved, sem a jeligéd, de még a novellák címét sem.
„Csak mivel a kérdés is leleplezi a műveket, örülnék, ha a következő pályázataitoknál ahol kérdések azonosíthatják a műveket lenne lehetőség úgy kérdezni, hogy “nem mindent olvastok”. „
Most is van lehetőség úgy kérdezni, hogy a zsűritagok ne tudjanak róla. Az elérhetőségeink megtalálhatók a honlapunkon, és a közösségi oldalakon.
http://triviumnet.hu/contact/
palyazatok@triviumnet.hu
info@triviumnet.hu
trivium@triviumnet.hu
https://www.facebook.com/triviumegyesulet/
A ti döntésetek.
Mertem feltételezni, hogy a tisztelt zsűri felismeri, hogy kérdésekből pontos megnevezés nélkül is felismerhetőek lehetnek a művek. Kérdések pedig számos esetben indokoltan merülnek fel. Így, ha már sok kérdés itt van vagy az ilyen témakör egészét kerülik, vagy ahol a kérdés specifikus és már ezért is azonosíthatja a művet, ott az adott szállat képesek átugrani. Így a kérdéseknek, stb. megvan a helye.
Ugyanis nem feltételeztem azt, hogy amennyiben szabályosak, akkor túl sok más olyan mű lenne, aminél ilyen összefüggés (azonos főszereplő, többféle kérdésben mondanivaló) lenne. És ilyen kérdésekre nincs külön e-mail megadva, sok más kérdés itt van. Így a hasonló kérdések átugrásának képessége eléggé alapvetőnek tűnt.
Sajnálom, ha e képességet, hajlandóságot kellő alap nélkül feltételeztem. Feltételeztem ezt azért is, mert az utolsó pár tucat karakter lefaragása a nehéz, és a hosszal kapcsolatban is rugalmasságot hirdet az egyesület. Úgy gondoltam, ha a szabályok tágítása belefér, akkor ennyi odafigyelésre is lehet számítani.
Sajnálom, hogy ebben tévedtem. Mindenestre érdekes, hogy ebben az esetben nem az a döntés, hogy „akkor a 2 megnevezett kiesik”, vagy „ezek kiestek küldjek be mást”. Gondolom ezen az alapon a másikra is felesleges igyekezni.
Még azt sem mondhatom, hogy rosszul esik, mert mondjuk úgy nem arra számítottam, hogy a top100-ban benne leszek. De arra igen, hogy megnézitek. Nem azért, mert eredményre számítok… Hanem azért, mert van olyan az egyesületetek környékén aki szerint jók a történeteim, szerintem viszont írónak alkalmatlan vagyok. A jól kidolgozott történetből irodalom akkor születne, ha valaki újraírja.
Majd eldönti más. Vagy az olvasók, ha eljut hozzá. Úgyis úgy született a főszereplő, hogy az ő egy tervezett oldalára írnék róla storykat, oda jó promóciónak.
Csak mivel a kérdés is leleplezi a műveket, örülnék, ha a következő pályázataitoknál ahol kérdések azonosíthatják a műveket lenne lehetőség úgy kérdezni, hogy „nem mindent olvastok”.
Mert kérdés sok helyen lelepezhet. És máshol is lenne kérdésem.
Varju Gergely,
jelzem, hogy most buktad el a pályázatot, mert mi, zsűritagok is olvassuk a honlapot. Nem véletlenül jeligés a pályázat, a szerző nevét nem ismerhetjük meg értékelés előtt, te pedig itt mindent elénk tártál.
Sajnáljuk, de diszkvalifikáltunk.
Mivel nem tudtam válaszként írni az iménti bejegyzést, jelzem, hogy
„Varju Gergely
2017-11-25 at 16:09
Ha nem jó mind az 5 így, akkor a Vivian a cipőboltban, és a Vivian dühe lenne a két fontosabb. Ha legalább 1 vagy 2 belefér a már jó ?”
kommentjére ragadtam billentyűzetet. Meg az előzményekre…
Na, itt álljunk meg. A kommentelési lehetőség NEM ARRA VALÓ, hogy a beküldött novellákat cím, tartalom és szerző egyértelművé tételével felfedjük. Most már akár novellafüzér, akár nem, akár 2500 alatt van, akár nem, nyilvánosságot kapott – mint említettem, tehát nem redundanciaként említem meg ismét – a szerző, a cím és a tartalom… ezek után nincs miről beszélnünk, elfogadjuk-e a novellákat a pályázatra, vagy sem.
Ha nem jó mind az 5 így, akkor a Vivian a cipőboltban, és a Vivian dühe lenne a két fontosabb. Ha legalább 1 vagy 2 belefér a már jó 🙂
Látom a ma beérkezett művek között, csak a címek hasonlóak.
Adatkezelés, és ellenőrzés után derül ki, hogy novellafüzérnek minősülnek-e. Hamarosan bekerülnek a jeligék a jeligés oldalra.
Nem használtam olyan kitételeket, hogy hányadik rész. Mindegyiknek külön címe van. Külön docx. Mindegyik 2500 karakter alatt van.
Egyikben sincs sok szereplő, és mindegyiknél egy-egy olyan fordulat van ami a témára mutat rá.
Pl. cipőboltosban, hogy az aki közösségben, szociális helyzetekben nehezen boldogul az egyetlen aki észreveszi az átverést.
Az itteni csavar független attól, hogy amikor már azt hitte a főhős, hogy a nap vége jó lesz, közbeszól az erőszakos politika.
Kedves Gergely!
A pályázati kiírásban van erre vonatkozó korlátozás. Már a pályázat megnevezése – novellapályázat – és az „Egy szerző legfeljebb 5 novellával pályázhat” kitétel is.
Tehát a pályázatra novellákat várunk, nem novellafüzéreket, novellaciklusokat, több részes, folytatásos történeteket.
Egy kis emlékeztető:
„A novella (latin ‘új, újdonság’) vagy a gyakran szinonimájaként használt rövid elbeszélés a kisepika műfajai közé tartozik. A legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint a novella olyan, tömören előadott történet, mely nem törekszik a valóság extenzív totalitású ábrázolására, rendszerint kevés szereplő vesz részt benne, az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, szerkezete behatárolt, egyenes vonalú, rendszerint egy sorsdöntő esemény fordul elő benne, és meglepően, csattanószerűen zárul. A novella nagyon fontos eleme a fordulat, a cselekmény menetében, elbeszélésmódjában bekövetkezett hirtelen változás, ami a cselekmény látszólagos logikáját megtöri, a novella tempóját felgyorsítja, és a végkifejletközeledtét jelzi.”
(http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Novella.htm)
Ön ezt kérdezi:
„Ha a történetek önállóan is élvezhetőek, önállóan is van mondanivalójuk, akkor ez baj-e? „
Ha önállóan is élvezhetők és önálló történetük van, akkor azok önálló novellák. Ebben az esetben felesleges novellafüzérként feltüntetni azzal, hogy „1. rész”, 2. rész”.
A megnevezett koncepciót le lehet írni különállóan is, külön novellában, külön címmel, külön fájlban küldve, és máris érvényes lesz. Persze csak akkor, ha belefér a 2500 leütésbe. 🙂
„De az 5 történeten kívül jópár más történet is összeállt ebből. Sporttal való kapcsolat, igazságszolgáltatás, szellemi tulajdon megítélése, hogy pár egyéb témát említsek amiről lehet bármikor vele mini történet.”
Nekünk is lesz még mini pályázatunk a jövőben, és másoknak is, marad elég lehetőség ezeknek a műveknek az „elsütésére”.
Szaporítanám a buta kérdések sorát. A pályázat kiírásánál nem szerepel arra korlátozás, hogy ezek a művek kapcsolódhatnak-e egymáshoz, de megnézve a jelige listát láttam olyan esetet ahol az elutasítás indokai között szerepelt, hogy a történetek összefüggenek. Ha a történetek önállóan is élvezhetőek, önállóan is van mondanivalójuk, akkor ez baj-e?
A koncepcióm tulajdonképpen egy olyan szereplő köré szövődik akinek a „mindennapjaiból” egy-egy rövid jelentet akár mini történetként (így 2500 karakterben) akár képregényként kiemelve sok téma elmesélhető. Politikai elvárosok, fogyasztóvédelmi problémák, pozitív előítéletek, az „életünkbe kéretlenül bemászó közélet”, a megosztottság és gyűlölet megjelenése a közéletben…
De az 5 történeten kívül jópár más történet is összeállt ebből. Sporttal való kapcsolat, igazságszolgáltatás, szellemi tulajdon megítélése, hogy pár egyéb témát említsek amiről lehet bármikor vele mini történet.
Viktória, küldtem e-mailt.
A zsűritagok megkapták a műveket, valószínűleg adminisztrációs hiba, ha ide nem kerültek fel.
Utánanézek, és e-mailben válaszolok.
Nagyon szépen köszönöm
Itt minden megtalálható egy helyen:
http://triviumnet.hu/2017/11/20/tajekoztato-a-palyazatokrol/
Tisztelt Trivium Egyesület!
Azt szeretném kérdezni, hogy eredményhirdetés mikorra várható? Ezt az információt sehol sem találtam, de ha szerepel valahol, akkor én voltam figyelmetlen, bocsánat : ) A választ előre is köszönöm.
Szia M.M.!
Még pontosítom, aztán szerintem álljunk le a témáról! :DDD
Szubjektív véleményem, hogy az az alapvető és jól elhatárolható különbség a szomszédnak általam való megmutatása és a Nógrádi TSZ gazdaság disznásza között, hogy a szomszénak ÉN VISZEM, elolvastatásra (ezt ki sem lehetne szűrni természetesen), a disznász pedig önmagától, KÜLSŐ SEGÍTSÉG NÉLKÜL elolvashatja a művet, kikerült az éterbe, rossz (vagyis jó) esetben akárhány idegen ember elolvashatja. Tehát ami kikerült a netre, az bizony kint van.
A saját magad „mutatása” természetesen ellenőrizhetetlen. Nem tudom jobban elmagyarázni. (Ezért meg sem próbálom a továbbiakban)
Ne haragudj, ha ennyit írok és válaszolok ez ügyben IS, de mégiscsak Trivium Tag vagyok, vagy mifene, aktívvá és látogatottá segítem tenni ezt a szuper lapot mert ez is a feladatom és mint tag, promotálom az egyesületet minden fórumon. Remélem Neked is tetszenek az írások, nagyon érdemes körülnézni, korrektúrákból, hozzászólásokból nagyon sokat lehet tanulni. Legalább is én rengeteget tanulok ezekből.)
Elnézést kérek ezért, válaszaimat Neked is, mint mindenki felé, jóindulat vezérelte…
Üdv és jó írást, sok sikert kívánok Neked!
Bocs, most láttam csak, hogy itt még címeztetek nekem hozzászólásokat.
Nem küldök végül olyat, ami volt már kint Molyon vagy bárhol, mert ha diszkvalifikálódik, akkor a saját esélyeimet is rontom oly módon, hogy 5 helyett csak 4 érvényes novellával fogok tudni érdemben pályázni.
(Ez nem változtat azon az álláspontomon, hogy az ország távoli szegletéből Mari néni, a tízéves Moly-tag Jucika és Józsi, a ceglédberceli mintagazdaság bentlakója nem számítanak érdembeli olvasóknak. Ennyi erővel az is kizáró ok lenne, ha a kézzel írt változatot megmutatom a szomszédnak személyesen, csak ugyebár ennek nem marad nyoma, tehát ellenőrizhetetlen.) De mindegy, tudomásul vettem, elfogadom és betartom a szabályokat. Amúgy sem szoktam kézzel írni, a szomszéd meg keveset van itthon.)
Kevés hozzászólásaim egyikének most jött el az ideje:
Amikor tudjuk, hogy valami határeset, tegyünk róla, hogy ne legyen határeset! Igaz, a tűréshatárba esetleg még beleférhet ilyen meg olyan okok miatt 100-200 karakter, de ha a kiírás 2500 karaktert határoz meg, akkor igyekezzünk úgy intézni, hogy mindennel együtt – magyarul cakumpakk – ne legyen több annál… és ne két három szó határozza meg a terjedelmet, illetve lépje túl azt… 🙂 VILÁGBÉKE! 🙂
Viktória, a kötetekbe bejutott novellák szerzőivel az egyesület szerződést köt. Akkor lehet jelezni az írói nevekre vonatkozó kéréseket. A szerződésnek van egy adatlapja.
A 2570 leütés (70 leütés nagyjából 10 szó) megfelelő, még benne van a hibahatárban.
De hadd jegyezzem meg, bármilyen novellából ki lehet venni 10 felesleges szót. 🙂
Igaza van. Bocs ha valakit megbántottam. Hallgatni arany.
„Látott már olyan könyvkiadót, ahol a szerzők döntik el, milyen sorrendben szerepeljenek egy kötetben?”
Nem, de azért kérdezni és javasolni lehet, nem? 🙂
Egyébként tényleg nem provokáció volt a kérdésem célja. Egyszerűen csak úgy látom, hogy az, aki el tud érni maximális pontszámot hat szakember egybehangzó döntése alapján, az előtt le a kalappal és megérdemli, hogy első helyre kerüljön. Akár magában a könyvben is. Csak erre akartam célozni. 🙂 Csak egy ötlet volt.
De értem az Ön szempontját is természetesen. Köszönöm a választ.
Gábor,
nem szeretek beleavatkozni az adminok munkájába, de a hosszas vitát megelőzendő hadd tisztázzam ezt!
Az adminok ugyanúgy igyekeznek pontosan és érthetően fogalmazni, ahogy ön is.
Amikor valaki többször felteszi ugyanazt a kérdés, és a többszöri válaszok ellenére sem érti, muszáj precízebben fogalmazni, mert nem lehet tudni, hogy a kérdező tényleg nem értelmezi a szöveget, vagy csak provokál. Sajnos sokan sportot csinálnak abból, hogy buta kérdéseket tesznek fel csak azért, hogy kizökkentsék az adminokat a nyugalmukból, és indulatos válaszokra kényszerítsék őket. Az adminok türelme rendíthetetlen, mindenre válaszolnak, ugyanarra a kérdésre többször is.
Ennél a pályázati kiírásnál elég sok hozzászólás található, mégis el kellene olvasnia annak, aki újabb kérdést tenne fel, hátha valaki más már feltette, és kapott rá választ.
Gábor, mi nem bánunk gyengeelméjűként a pályázókkal annak ellenére sem, hogy néhányan úgy viselkednek. Mi tiszteljük őket, szeretnénk segíteni nekik, támogatni őket – ezt már jó néhányszor leírtuk –, mégis vannak, akik élvezettel lovagolnak bizonyos szavakon és feltételezéseken.
Ami a szerkesztői elveket illeti…
Látott már olyan könyvkiadót, ahol a szerzők döntik el, milyen sorrendben szerepeljenek egy kötetben? 🙂
A szerkesztőink értik a dolgukat, pontosan tudják, mit, miért tesznek. Vannak olyan szempontok, amik betartásával a kötet élvezetesebb olvasmány lesz.
Közzétettünk egy összegzést a pályázatainkról, remélem, minden homályos kérdésre megtalálják ott a választ.
Kedves Admin,
Ez után a hozzászólása után felmerül bennem, hogy László nevű hozzászólójuknak talán mégis igaza volt azzal kapcsolatban, hogy gyengeelméjűként bánnak a pályázóikkal.
Ez a „Lásd a matematikában a kombinációk…fejezetet” megjegyzés kifejezetten sértő volt Öntől. Pedig nem matematikailag nem értettem a sorrendet, vagy pontozást, csak azt kérdeztem, hogy mi alapján lesz sorba rakva száz darab írás. Ön mégis arra céloz, mintha iskolázatlan lennék, aki számolni sem képes… Továbbá, aki túl sok „körítést” ír, (ez szintén jól esett) pedig csak udvarias akartam lenni és érthetően megfogalmazni a kérdésem. De ezek szerint ez is baj.
Ha már az „írás technikánál” tartunk egyébként, hogy kedvenc kifejezésüket használjam, akkor hadd hívjam fel rá szíves figyelmét, hogy a hasonlításnál a nál-nél ragot használjuk teljes hasonulással, tehát „ennél jobb” vagy „Gézánál alacsonyabb”.
Ön ugyanis kétszer is azt írt most, hogy „ettől jóval kevesebbet”. Ilyen kifejezés viszont nincs a magyar nyelvben.
„Ennél jóval kevesebb”-et kellene használnia ilyenkor.
Ettől függetlenül köszönöm a válaszát. Elég lett volna annyit is mondania, hogy a kötetbe kerülő 100 írás sorrendjéről a szerkesztő belátása szerint dönt majd.
Én mondjuk jobb ötletnek, „fair”-ebbnek éreztem volna, ha azok is pontszámok alapján lettek volna sorrendbe állítva, de mindegy. Ugyanis szerintem egy hatvan pontos írás megérdemelte volna, hogy első helyre kerüljön a könyvben, de biztos nincs igazam ebben (sem).
Nem szólok bele, mert nem értek a matematikához. Meg a szerkesztéshez sem.
Pingback: Tájékoztató a pályázatokról | Trivium – A közösség ereje
Kedves Gábor!
Előző hozzászólásomban válaszoltam a feltett kérdésére.
A sok körítés mellett ez volt a kérdése: „Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent az, hogy a legjobb 100 bekerül?”
Ez volt a válaszom: „Tehát az “első 100 bejutó” azt jelenti, hogy az első 100, legtöbb pontot elért novella kerül be.”
A „szerkesztési elvek” azt jelenti, hogy a szerkesztő szabad kezet kap arra, hogy a saját tapasztalatai, meglátásai, elképzelései, irodalmi szempontok, tartalmi szempontok stb. alapján állítsa össze a kötetbe bekerülő novellák sorrendjét.
Ismétlem, a kötetbe az első 100, legtöbb pontot elért novella kerül.
Így tehát elképzelhető, hogy optimális esetben az első helyen álló novella 60 pontos lesz, míg a 100. helyen álló csak 30 pontos.
Az „optimális” azt jelenti, hogy ha a novella minden, a zsűritagok által elvárt irodalmi szempontnak megfelel, maximális, azaz 10 pontot kaphat. 6 x 10 =60
Azonban ha nem felel meg az elvárt irodalmi szempontoknak, ettől jóval kevesebbet is kaphat a zsűritagoktól, például csak átlagosan 30 pontot, vagy ettől jóval kevesebbet, és ezen belül sokféle variáció lehetséges. (Lásd a matematikában a kombinációk, variációk, permutációk című fejezetet!)
Az „elvárt irodalmi szempontok” azt jelenti, hogy a műfaj kritériumainak megfelelően (rövid, prózai, epikai), tartalmilag (dramaturgia, cselekményvezetés, idősík, hely, csattanó), stilisztikailag, írástechnikailag, mondattanilag, nyelvtanilag stb. megfelelő-e.
Fentebb megnevezett ismérvek minden novellapályázatunkra vonatkoznak.
Kedves Kíra!
Ez szerepel a pályázati kiírásban:
„A szerzők azonosítása miatt az e-mailnek tartalmaznia kell a szerző nevét, jeligéjét és az elérhetőségét (lakcím, telefonszám).
Az e-mailben csatolt fájlként kérjük beküldeni a novellát doc, docx, rtf vagy odt formátumban.”
Tehát a jeligének az e-mailben kell lennie, nem a csatolt fájlban a novellával együtt.
Azonban ha mégis ott is szerepel a jelige, attól nem lesz érvénytelen.
A pályázók 90%-a így küldi be.
Túl nagy terjedelem okán nem lesz elutasítva.
Reméljük, hogy a novella nincs publikálva, tehát nem jelent meg nyomtatottan, és sehol sincs fent a neten.
ABC sorrend alatt azt értettem, hogy a szerzők vezetékneve szerint.
Mit jelent az, hogy szerkesztési elvek szerint? Megkérdezhetem, hogy milyen elvek szerint konkrétan? Már az eredeti kérdésem is ez lett volna, de nem válaszolt rá.
Megkérdezem hát újra: Konkrétan mi alapján lesz sorba rakva a 100 írás?
Tisztelt Trivium.
Én csak annyit szeretnék kérdezni, hogy a beküldött novellában, magában a doc, vagy egyéb megadott dokumentumban fel kell-e tüntetni a „jeligét”? Ugyanis ez számomra nem derült ki a feltételekből.
Válaszukat előre is köszönöm!
És novellákat „összedobni” hasznos időtöltés?
Fensőbbségteljes érzésekben lubickolni, önmagunkat fényezni vajon hasznos időtöltés?
Kedves Gábor!
Hadd kérdezzek vissza! Az ABC sorrendet minek alapján kellene felállítanunk? A novellák címe, a jeligék vagy a szerzők nevei alapján? A zsűritagoknak honnan kellene tudniuk, hogy kik az ismertebb írók, amikor csak a novellát kapják jeligésen?
Tehát az „első 100 bejutó” azt jelenti, hogy az első 100, legtöbb pontot elért novella kerül be.
Amik pedig bekerülnek, nem helyezési sorrend (pontok száma) alapján lesznek elhelyezve, hanem szerkesztési elvek szerint.
Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent az, hogy a legjobb 100 bekerül?
Hogyan kerülnek be a kötetbe? ABC sorrendben? Vagy mondjuk az ismertebb írók kerülnek előbbre a kiadványban? Vagy az is a pontszámok szerint lesz elrendezve? Szerintem úgy lenne a legkorrektebb. Mivel 6 ember fog 1-től 10-ig pontozni. Így 6-tól 60 pontig változhatnak minden írás pontszámai. Nagy különbségek lesznek tehát köztük. Még talán a nyertesek között is.
Tehát van rá mód, hogy pontszám szerint legyenek listázva a könyvben az írások?
Csak azért kérdezem, mert 100 sztori azért jó sok. Lehet, hogy nem mindenki fogja elsőre végigolvasni az egészet és bizony kimaradhatnak az utolsók bizonyos türelmetlenebb olvasók számára.
Élvezettel olvasgatom a hozzászólásokat, kérdéseket a „mit jelent, hogy publikált?” témakörben és fel-felnevetek a csűrt-csavart megközelítéseken. Nekem is vannak olyan írásaim amelyeket olyan szívesen beküldtem volna, akár megrövidített formában is (tekintve a 25OO szótagos megkötést) de ha nem hát nem… Írtam másikat, ami pont belefér. És igazi kihívást jelentett, hogy minél tömörebb de annál több tartalmat rejtő írás szülessen. Visszatérve a hozzászólásokra, ennyi energiával akár három-négy novellát is összedobhattak volna és legalább hasznosan töltötték volna az idejüket 🙂 Sok sikert mindenkinek! üdv.
Kedves Viktória!
A szövegszerkesztők pontos eredményt adnak, ha nem a becsült értéket vesszük alapul, hanem a konkrét számokat. A Word megkülönbözteti a szóköz nélküli és a szóközökkel együtt számolt karakterszámokat. Mi is a szövegszerkesztők adatait figyeljük. A terjedelmi limitet a szóközökkel együtt értjük.
A cím nem tesz hozzá jelentősen a terjedelemhez, persze ha két-három mondatból áll, akkor igen. 🙂
A fájl neve a novella címe legyen, semmi több. Nem kell a pályázat megnevezése, sem a jelige, sem a saját név.
Mindegy, hogy egy jeligét használ a szerző, vagy többet, a lényeg, hogy legyen jelige.
Azt javasoljuk, hogy a szerzők ne használják a pályázat címét, a „jelige” szót, lehetőleg ne a novella címét, és utalást a saját névre.
Pl.: Több novella érkezett azzal a jeligével, hogy „100 Mini Történet” (a szamurájosnál is van). Gondoljunk bele, hogy ez másnak is eszébe juthat, ahogy eszébe is jutott, és érkezett hat-hét azonos jelige. Ilyenkor meg kell kérnünk a szerzőt, hogy válasszon másikat. Érkezett novella „Jelige” jeligével. Nem vicces. Érkezett 114 karakter terjedelmű jelige. Ezzel bukta is a szerző a terjedelmi korlátot, új jeligét kértünk.
Azt javasoljuk, hogy a szerzők válasszanak egy egyszerű szót, ami lehetőleg egyedi, ne bonyolítsák túl.
Fú, ez sokrétűbb, mint az ember gondolná. De fentieket szem előtt tartva azért elég pontosan megfogható. Érdekesség: nekem egy informatikus ismerősöm mondta, hogy szerintük (infósok) csak az minősül „adat”nak, ami legalább 3 (!) helyre van elmentve! (Az viszont független, hogy net, vagy sajátgép, vagy egyéb.) Szóval a többi ezen elv szerint nem is létezik! 🙂 Mindenféle ezoterikus és álezoterikus témában kutatva elő szokott kerülni az „Akasa”-lemezek témája, miszerint valahol az Univerzumban léteznek ezek a lemezek, amiken minden, az Univerzumból származó múltbeli, jelenbeli és jövőbeli (!) adat fel van töltve. Hallottam már olyat is, hogy ez egy űrhajóban van, az Univerzum szélén. Komolyan hallottam ezt! :DD Nagyon jó novella ötlet, kinek kell? :DDD Üdv!
Elnézést kérek, én írtam félreérthetően.
Az internet egy mély bugyor. Van a nyílt oldala, amit a köznapi ember lát, és van a „sötét” oldala, ami kedvenc témája a különböző krimiknek és sci-fiknek. Ez utóbbit csak a beavatottak látják.
A nyílt oldalán belül is vannak titkos zónák, úgymint zárt fórumok és csoportok, az e-mailek, a „felhők”, amik alapértelmezetten nem láthatók kívülállók számára, csak ha feltörik a rendszert.
Ami viszont nyilvános, tehát felkerül egy oldalra, blogra, közösségi oldalakra, azt sokáig elő lehet keresni, illetve magától is előbukkan cache-ben, vagyis a gyorsítótárban, ugyanis a rendszer megjegyzi a tageket, és sok honlap használja a SEO-t a keresőoptimalizálást, hogy a keresésekben első helyre kerüljenek a tartalmai. Így a megfelelő kereséssel hónapok és évek múlva is meg lehet találni azt, amit egyszer feltettek a netre. Rosszabb esetben magától bukkan fel.
Visszatérve az eredeti kérdésre, amit e-mailben küldtél a haverodnak, jó esetben nem látható kívülállók számára.
És még egy érdekesség: hiába változtatják meg a művek címeit a T. Pályázók, nem cím szerint keresünk rájuk. 🙂
Bocs, még egy kérdés, aztán pofám sutba.
Szöget ütött a fejembe az, hogy „ami a netre egyszer felkerült, az ott is marad”. No mármost, ha magánlevelezésben átküldtem valakinek (tipikusan: haveromnak, mert miért ne), az netre felkerülésnek számít? Hangsúlyozottan szó sincs közzétételről, megjelenésről, publikációról, a szóban forgó művek csak az én postafiókomba és a címzettébe kerültek be.
Ami ugyebár szintén internet, már a levelezőrendszerek.
Ez nem kizáró ok, ugye? Elég sok írásom diszkvalifikálódik, ha az.
László, önnek komoly szövegértési problémája van, ha még a saját maga által beírt hozzászólását sem érti.
🙂
Kedves Eve!
Már többedszer kérem Önt, az Admint és Márkot is, hogy ha reagálnak a hozzászólásaimra, aminek örülök, akkor annak a valós tartalmát vegyék figyelembe, és ne azt húzzák rá, ami az Önök fejében jár.
Nem kértem senkit, hogy ne szóljon hozzá, és még csak gyanúsítgatni sem kezdtem a kiírókat.
Egyre kellemetlenebbnek érzem a kommunikációt Önökkel, mert bár az első pillanattól, az első hozzászólásomtól semmi rossz szándék nem volt bennem. Önök derekasan dolgoztak, tudatosan vagy tudattalanul, azon hogy kiforgassanak dolgokat, és támadásnak értelmezzék.
Azt hiszem nem hogy ebben a témában, de összességében is ez volt az utolsó bejegyzésem Önökhöz, mert ez így nem működik.
Minden jót!
Kedves László!
Az egyesület tagjai bármikor, bármihez, bármennyiszer hozzászólhatnak, sőt azt kérjük tőlük, hogy legyenek aktívak.
A pályázatainkon a kiíró szervezet nem is vesz részt, de a tagjai a szerkesztőket leszámítva – akik egyben a zsűritagok is – részt vehetnek. Épp az esélyegyenlőség miatt.
Miért zárnánk ki a tagjainkat a pályázatainkról? Rájuk ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, ugyanúgy küldik be a pályaműveiket, de beküldhetik. A stílusjegyek alapján történő beazonosítás mindenkire vonatkozik. Ha valaki sokat ír, és az írásai publikáltak, bárki ismerheti őket.
Ha az lenne a célunk, hogy kivételezzünk a tagjainkkal, nem írnánk ki pályázatokat, hanem egyszerűen csak megjelentetnénk az ő műveiket. 🙂
Márk!
Először is csodálkozom, hogy van egy olyan ember, aki úgy érzi, hogy mindenhez hozzá kell szólnia. Örülök, mert igazán fontos lehet neked ez a dolog, ha ennyi időt és energiát ölsz bele.
A másik, és sokkal fontosabb észrevételem, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos. Normál esetben a pályázatokon az azt kiíró szervezetek, sőt egyes esetekben még a rokonaik sem vehetnek részt, nem véletlenül. A jeligés rendszer ellenére is beazonosíthatók lehetnek egyes írások a stílusjegyek, szóhasználat és még számtalan, az írásainkra jellemző dolog által.
Igazán meglepő, hogy az egyesület tagjaként te aggódsz az esélyegyenlőség miatt. Értem, hogy már valahol megjelent mű ne kerüljön beküldésre, de azt nem hiszem, hogy az adott művet az előbbre, vagy tiédet hátrébb helyezné a listán egy reális értékelés alapján.
Ne haragudj, nem akarok rugózni a témán, megértem az álláspontod, miszerint a Pályázók érdekeivel nem (nagyon) ellentétes, ha „csak kevesen” látták a művet a neten. Beszélgetünk, emberek vagyunk, ezért szeretném megmagyarázni, szerintem miért nem jó ez:
– Honnan tudod, hogy csekély a száma azoknak, akik eddig olvasták?
– Ugyanaz a bajom ezzel az elvvel, mint az összes „kicsit megengedő” filozófia tekintetében, hogy mi a „kevés” ?
Hol a határ? Ha 10 ember látta, már beküldhető. ha 11, már nem? És ha a 11. félig olvasta? :DDD (Mondjuk ez lesarkítás, de lényegében erről van szó.) Ha elmosunk határokat, összemosunk, abból nagyon ritkán sül ki jó. Tényleg, mi a „csekély számú olvasó”? NEM!
Szerintem valamit vagy megengedünk, vagy nem! Elnézést, ha radikális a megfogalmazás. Pontosan ezt, hogy SEMMI megjelent művet nem fogadnak el, ezt jelenti ez a radikalizmus ebben az ügyben.
Lehetne vitatkozni azon is, ha a haverom elolvasta, akkor az már több olvasó. Én azt gondolom erről: akkor olvasta több olvasó, ha bárki (értsd: az ország távoli szegletéből Mari néni) valamilyen úton-módon hozzájuthatott. Ha a haverom elolvasta, akkor nem. Ha kirakom a netre, akkor igen. Vagy ha a havernak odaadom, hogy rakja ki a faliújságra a suliban, akkor sem érvényes a beküldhetősége! Ezt gondolom.
Azt nem tudom, hogy a Zsűri mit gondol, csak gyanítom, hogy ilyesfélét… Jó írást Nektek! Üdv!
Visszaolvasva azt hiszem félreértettem Fer-Kait, nem volt szó összemosásról, „csak Te” ÉS „néhányan a neten” olvasták… 🙂 Elnézést!!! :))) Viszont fenmtartom: én is pályázok, kérek tisztelettel az esélyemet a Tietekéhez képest nem csorbítani! Nagyon köszönöm! Üdv! 🙂
Szia, azért tegyünk már különbséget a „csak Te” olvastad és a „netre falrakott” között!!!! Ilyen összemosást még az életben nem láttam! :DDDD Szerintem M. M. ne küld be a már megjelent műved. Legyen ez egy tisztességes verseny, szerintem Te is tisztességes versenyben szeretnél nyerni… Mindenki értékítéletére bízom tisztelt Fer-Kai hozzászolását, az én értékítéletem szerint sem nagyot, sem picit nem kéne csalni. Üdv!
Kedves M. M.
Szerintem töröld a Molyról, és küldd be a számodra oly kedves minitörténetet is.
Ha a szervezők úgy találják, hogy ez egy korábban már publikált történet (miként sok más pályamű kapcsán kiderítették), akkor érvénytelen pályamű lesz. Ha nem, akkor érvényes.
Persze van ennek egy etikai oldala is. A pályázatkiíró még publikálatlan, vagyis új, ismeretlen műveket szeretne kapni. Ha úgy teszel, ahogyan javasoltam, akkor ennek a szempontnak nem felelne meg (teljesen) a pályaműved – akkor sem, ha csak Te tudsz róla. És néhányan még, akik olvasták az interneten, és emlékeznek rá. Ha az ő számuk csekély, akkor „bocsánatos bűnnek” érzem ezt az eljárást, hiszen a pályázatkiíró érdekeit nem sértenéd komolyabban.
Szia M. M.!
Megértem a dilemmád, nekem is olyan, amit háromszor is meggondolok, hogy beküldjem-e valahova, mert értelemszerűen a többi helyről ezzel diszkriminálom magam. De válaszodból ítélve jól fogalmazol. „Nem féltelek.” jót fogsz írni. Őszintén kívánok neked sok sikert! Üdv!
Hm, köszi.
Nem okoz nehézséget újabbak megalkotása – ötöt tervezek küldeni, amiből négyet rajtam kívül nem olvasott még a kutya se -, csak ez a bizonyos különösen közel áll a szívemhez. A Moly jó arra, hogy megosszon az ember dolgokat, de az igazi mégis csak a publikáció volna… no mindegy, világos, értettem.
Internetes ismereteim felhasználói szintűek, Cache-t például nem használok, meg amint Márknak is említettem alább, pályázatonként változik az, hogy mi minősül már publikáltnak. Máshol elfogadják azt, ami volt már neten, csak törölve lett. Más az más, ti meg ti vagytok, no probs.
Azért te is érted, ugye, az én álláspontomat? Az, hogy kiposztol az ember valahová valamit, nagyon nem ugyanaz a súlycsoport, mint ha kiadja magánkiadásban, vagy például egy antológiában megjelenteti. Az én értékítéletem szerint a molyos, facebookos, ilyen-olyan, tét nélküli megosztás még nem volna kizáró ok. Minthogy – gondolom – a pályázók többsége számottevőbb irodalmi múlt nélküli hobbista, nem érzem elfogultságra okot adó szempontnak azt, ha neadjisten kiderül egy műről, hogy, teszem azt, ugyanaz a Tóth Béláné kiskundorozsmai postáskisasszony a szerzője, aki időnként Molyon is megosztja azon gondolatait, amelyek levélkézbesítés közben megfordulnak a fejében.
De ismétlem, értem, és köszi a választ.
Kedves M. M.!
Ami egyszer felkerült a netre, az ott is marad. Cache-ben még hónapokig megtalálható, más vonatkozásokban is előbukkanhat.
A pályázataink adminjai a beérkezett pályaművekre rákeresnek a neten, így ellenőrzik, hogy megjelentek-e valaha. Ha megnézed a 100 Mini jeligés oldalát, láthatod, hogy a beérkezett műveknek a negyede (lassan már a harmada) vagy túl hosszú, vagy publikált, tehát vagy jelenleg is fent van a neten, vagy fent volt, csak törölték.
A támpontok és tanácsok című cikkünkben is leírtuk, hogy miért nem szeretjük a publikált műveket.
És ahogy Márk írta, a legfontosabb az esélyegyenlőség, ha már fent van egy mű a neten, a szerzője ismert lehet a zsűritagok számára (ők is szörföznek az irodalmi oldalakon).
Nem értjük, hogy ha egy olyan oldalon, mint a Moly, amit sokan néznek, fent van egy írás, miért akarja ugyanazt az írást a szerzője egy pályázatra beküldeni?
És azt sem értjük, hogy ha valaki írónak vallja magát, szeret írni, több oldalra beküldi a műveit, miért okoz nehézséget bármennyi újabb írás megalkotása?
Kedves Márk!
Hát ez az. Admin elvtársnál is érdeklődtem az imént, hogy mi ebben a logika?
A molyra bárki bármit kiposztolhat, tehát távolról sem vehető egy kalap alá azzal, ha például magánkiadásban megjelenteti valaki az írásait.
Az író kilétét pedig honnan lehetne tudni akkor, ha a molyról leveszem a szóban forgó művet?
(Ha nem veszem le, még akkor se derülne ki a kilétem, minthogy molyon általában azért nem saját névvel, saját identitással futnak az emberek, hanem úgymond jeligékkel.)
„Ha a molyon fennvoltál, tuti ügyes vagy és írsz nagyon jót” – Ez viszont konkrétan nem így van. Bárki regisztrálhat molyra, vannak tízévesek is (tényleg!), így pusztán az, hogy valaki, valaha megosztotta egy írását molyon, legfejlebb csak arra garancia, hogy nem analfabéta, és egy közösségi oldal használatával alapszinten elboldogul – arra a legkevésbé sem, hogy az illető jól ír.
Remélem, te sem veszed ezt kötekedésnek – a legkevésbé sem szánom annak 😉 -, de tényleg nem világos előttem, hogy abból, hogy egy random közösségi oldalon, amely esetünkben a moly, valaha fent volt egy adott írás, hogyan tudhatná meg a zsűri a kilétemet, és hogy miután onnan töröltem, miért ne küldhetném be ide.
(Egy példa: fut most egy másik népszerű irodalmi pályázat is egy közismert, autentikus kiadónál, és ez a kérdés ott is felmerült. Ők azt válaszolták, hogy beküldés előtt vegyük le netről, és akkor mehet. Oké, hogy ti nem ők vagytok, csak én az ő verziójukban több logikát látok.)
Ismétlem, nem kötekszem, csak nem értem az álláspontotokat. 🙂
Oké, akkor viszont egyvalamit nem értek.
Próbaképpen töröltem az imént egy random tartalmamat a molyról, majd rákerestem. A Google nem adta ki, tehát a tartalom minden bizonnyal megszűnt létezni. Most akkor miért ne küldhetném be?
Világos, hogy nem „új” (hiszen pár hete írtam), de ezek szerint az számít újnak, ami nem volt még közzétéve sehol. Tehát amit évekkel ezelőtt írtam, de eddig féltve őrizgettem idehaza, azt beküldhetem, de amit mostanában írtam, azt még akkor sem, ha leveszem a netről? Érted, ugye, hogy mi a problémám.
Magánkiadásban megjelent és hasonló cuccok tilalmát értem, ez viszont így tökre nem világos. Ha leveszem onnan és aztán beküldöm ide, honnan tudnátok, hogy valaha fent volt neten?
Kedves M. M.,
ne haragudj, hogy beleszólok, de szerintem a múlt idő feltételezi, hogy sehol sem jelenT meg, akkor érvényes.
Másik, hogy akkor lehetne tudni a Zsűrik szempontjából az Író kilétét.
A Triviumnál az egyik elsődleges szempont pedig az elfogulatlanság, úgy vettem észre.
Ne haragudj, nem akartam támadó lenni ellenkezőleg, segíteni szeretnék és
azt, hogy MINDEN Pályázó egyenlő feltételekkel induljon. 😉
Ha a molyon fennvoltál, tuti ügyes vagy és írsz nagyon jót, ami nem jelent még meg!
Sok sikert kívánok őszintén és Üdv!
Sajnos nem fogadhatjuk. Az már nem tekinthető új műnek.
Azonban még két hét van a beadási határidőig. Van idő újat írni. 🙂
Kedves Admin!
Köszönöm. Ha onnan törlöm, beküldhetem?
Kedves M. M. !
A fentebb említett idézet azt jelenti, hogy olyan ÚJ műveket várunk, amik még SEHOL sem jelentek meg.
Ha a Molyon kint van, az kizáró ok.
Tisztelt Triviumnet!
Mit jelent pontosan az, hogy olyan írásokat várnak, amelyek „sem nyomtatott, sem elektronikus formátumban nem jelentek meg sem antológiákban, sem egyéni honlapokon, blogokon”?
Kérdésem konkrétan arra vonatkozik, hogy ha a moly.hu-n fent van, az kizáró ok-e. A moly.hu nem antológia, nem egyéni honlap és nem is blog, de azért gondoltam, inkább rákérdezek.
Úgy tűnik elbeszélünk egymás mellett.
1. Konkrétan az érdekel, hogy maga az alapkérdés miért váltott ki visszatetszést valakikben.
2. Bízom benne, hogy az is olvassa a beszélgetést, aki úgy gondolta, hogy a kérdéssel is baja van, így attól várom a választ, ha van, nem pedig az adminisztrátoroktól.
3. Örülnék, ha mindenki valóban visszaolvasná a kommenteket a kezdetekig, és nem a szövegértési, vagy ki tudja milyen, problémák miatt a tartalom valódiságát félrevivő reakciókból ítélne.
Részemről befejeztem, sajnos nem látok értelmet tovább ebben az eszmecserében.
László, honnan kellene tudnunk, hogy miért kapott nemtetszéseket a hozzászólásaira? Még azt sem tudjuk, hogy mi miért kaptunk nemtetszéseket. Ahogy az ön véleménye nem tetszett valakinek, úgy látszik, a miénk sem.
A véleménynyilvánítás szabad.
Azt értem, hogy a későbbi vélemény kifejtésem tartalma nem egyezik mindenki álláspontjával, de egy dolog még érdekel.
A feltett kérdésemre vajon miért érkezett eddig két nemtetszés jelzés, holott csak a pályázati kiírásból hiányzó információra kérdeztem rá?
Bízom benne, hogy nem indulatok, hanem ész érvek irányítanak itt mindenkit, még ha nem is ez a következtetés vonható le.
Most komolyan?
Kérek mindenkit, hogy lépjen vissza a kiinduló üzenethez/kérdéshez, és nézze meg az elejétől, hogy hogyan jutottunk idáig. Látni fogja, hogy mire vonatkoznak a kommunikációra, a kiírásra, valamint az ingyenességre vonatkozó hozzászólásaim. Nem magukban kell a reakciókat értékelni, mert sok esetben a válaszoknak nem sok köze van ahhoz,amit én leírtam, vagy nem ahhoz kapcsolódik, amire én reagáltam.
Köszönöm!
Annyit fűznék hozzá, hogy – bár nem vagyok „templom egere” – mégis a 3 gyerek elviszi hál’Istennek az összes bevételem. 🙂 Ha nem lenne ez a lehetőség, tuti nem tudnék pályázni „folyamatosan”.
Persze, a pénz nem minden, azt szoktam mondani, hogy „az életben a pénz a legkevesebb” 🙂 átvitt és szó szerinti értelemben is, de úgy érzem országos viszonylatban ez egy igen jó és tiszteletre méltó dolog.
És a kommunikációról: többet ér ezer szónál, hogy a Triviumtól Éva vasárnap ebédidőben begépeli fenti választ egy
– valljuk be – eléggé támadó hangvételű hozzászólásra. Én úgy érzem, hogy ez több, mint segítőkészség.
Kérem a legnagyobb tisztelettel Lászlót, ezeket szem előtt tartani és komolyan, nehogy már tovább folyjék a vita! Ebben az ügyben minden résztvevő jót akar úgy gondolom, és a LEGSZOMORÚBB a világon az, ha jó emberek bántják egymást. Ha az elején így áll hozzá mindenki, megspóroltunk volna magunknak pár száz leütést. Nyugalom. Itt most ezerágra süt a Nap, élvezzétek! 🙂
Kérem tisztelettel
Kedves László!
Mint az egyesület elnöke és az egyik zsűritag, kérem, hogy sorolja fel tételesen a pályázatban ön által megfigyelt hiányosságokat, ugyanis szeretnénk okulni a hibáinkból, és a jövőben nem elkövetni azokat! Talán kiderülhet az is, hogy csupán félreértésről van szó, és nem is valódi hiányosságról.
Ami az ingyenességet illeti…
Senki sem állította, hogy a pályázatkiírónak nem származik haszna az antológia kiadásából. A kiírásban szereplő „nevezési díj nincs” a pályázat beadására vonatkozik, vagyis a pályázónak nem kell fizetnie azért, hogy részt vehessen a pályázaton, ahol amennyiben megfelelő novellával jelentkezik, bekerülhet egy kötetbe, amiért szintén nem kell fizetnie, sőt tiszteletpéldányt és kedvezményes vásárlási lehetőséget kap. A tiszteletpéldány után adóznia sem kell.
Az a tény, hogy az egyesületnek mint pályázatkiírónak és mint kiadónak haszna származik mindebből, miért baj? Látott már olyan kiadót, amelyik ingyen ad ki bármilyen kiadványt?
Vegyünk alapul egy jól prosperáló kiadót, optimális esetben hogyan kellene működnie a könyvkiadásnak.
A kiadó honoráriumot fizet a szerzőnek, aki adózik a bevétel után, fizet a szerkesztőnek, a korrektornak, a nyomdai előkészítésért, a borítókészítőnek, a nyomdának, akik szintén adóznak.
Hogy mindezt fizetni tudja, bevételre kell szert tennie, amit többnyire a könyvek árából fedez. Optimális esetben.
Mi, egyesület lévén a tagdíjakból, adományokból, pályázatokon esetleg elnyert működési pénzekből tartjuk fenn magunkat, és természetesen a kiadványainkból befolyt összegekből, amikből újabb pályázatokat írunk ki, hogy újabb kiadványokat jelentethessünk meg lehetőséget biztosítva kezdő írók számára a megjelenésre mindezt ingyen, ugyanis sem a szerkesztők, sem az adminok nem kapnak érte fizetséget, mindent önkéntes alapon végeznek tisztán segítőkészségből.
Tehát a mi pályázatainkon senkinek sem kell fizetnie azért, hogy lehetőséget kapjon a megjelenésre, és senki nem kap fizetést azért, mert elvégezte a vállalt feladatát.
Így tehát akárhonnan nézzük, a pályázataink ingyenesek, míg az egyesület fenntartása komoly munkát igényel.
Kedves László!
Hát az ingyenességet én úgy gondoltam, hogy nekem tényleg nem kellett egy fillért sem kifizetnem, hogy pályázhassak. Önnek sem. Mert vannak nevezési díjas pályázatok is ám! Minden egyéb az későbbi dolog, azt ne keverjük ide. Az Ön által felvázoltak alapelvével van baj. A pályázás ingyenes, a későbbi dolgok hangsúlyozom más tészta, az akár szerződés kérdése is. De jó, hogy a mai világban vannak olyan emberek, akik a legszegényebbeknek is biztosítják egy tiszta versenyben az egyenlő lehetőségeket! Szerintem nagyon-nagyon jó és tiszteletre méltó, hogy vannak ilyenek!
És szerintem az Adminisztrátorok, stb… kiváltképpen köszönik Önnek, hogy javuló tendenciát lát,
ezek szerint mégsem dolgoznak hiába, van miért élni, még László Úr is lát esélyt a fejlődésre! 🙂
Harmadik: én személy szerint – hangsúlyozom újra: szubjektív vélemény! – a kommunikációt nagyon jónak találom és mindig készségesen segítenek. Ez egyébként erősségük is, sokszor látom, hogy a támadásra is türelemmel és ész-érvekkel válaszolnak. Szép napot kívánok Önnek!
Kedves Márk!
Az ügymenet már magának a pályázatnak a hiányos kiírásától kezdve nem tökéletes, de be kell látni, javul. Ugyanakkor a kommunikáció problémáit továbbra is fenntartom.
Nem értem miért emelte ki nagybetűvel az ingyenességet. Nem ingyenes, csak nem pályázati díj befizetése formájában van haszna a pályáztatónak belőle. Ne felejtsük el, hogy jó esetben, kiadásra kerül egy antológia, aminek ha tudjuk is, hogy nem túl nagy, de bevétele van.
Amellett, hogy több résszel sem értek egyet, ki kell emelnem valamit.
Nem én vagyok lealacsonyító a pályázótársaimmal szemben. Amit a válaszában idézet az éppen arra irányul, hogy önök azok, és önöknek kell ezen változtatni.
Hozzáfűzném, hogy én is pályázó vagyok és speciel nekem tökéletesen működik és tetszik az ügymenet. Szerintem a legtöbbünk így gondolja. Én, ha ellentétes véleménnyel találkozom, mindig meg szoktam vizsgálni a sajátomat is, hátha a másiknak van igaza. Ez csak ötlet, persze, de szerintem az értelmesek számba veszik, mint lehetőséget.
Másik: úgy érzem, hogy a Pályázat-kiírók és Oldal-üzemeltetők értünk dolgoznak. INGYEN pályázhatunk irodalmi pályázatra. Aki ezt nem értékeli, hát annak szerintem igazából mással van baja.
Elnézést a kemény szavakért és az őszinteségért. Üdv: egy Pályázó.
Kedves László,
nem áll szándékomban vitatkozni önnel, de a jobb szövegértés érdekében hadd ismételjem önmagam!
„Az eredményhirdetés időpontja a beérkezett művek számától függ. Már most látható, hogy ez a szám magas lesz. Azonban december 31-ig egészen biztosan kihirdetjük a nyerteseket.”
Ennek az az értelme, hogy amennyiben sok (több száz) pályamű érkezik (már 200 körül járunk, és még van csaknem 4 hét a határidőig), az értékelés ideje meghosszabbodhat.
Azt írtam, hogy „december 31-ig”, és nem azt, hogy december 31-én.
Ez pedig azt jelenti, hogy addig biztosan, tehát nem nyúlik át a következő évre. Lehet, hogy Karácsony előtt pár nappal, lehet, hogy december közepén, esetleg december 30-án.
Az értékelés elhúzódása is feltételes mód, mivel 6 zsűritag értékel, akik földrajzilag különböző helyeken élnek, csak a neten tartják a kapcsolatot, a zsűrizést az egyesület tagjaként önkéntes alapon végzik szabadidejükben. És mivel mindenkinek van saját élete, munkája, családja, egyéb elfoglaltsága is, ha csak egyetlen zsűritag késik bármilyen okból az összes (több száz) mű olvasásával és értékelésével, már csúszik az egész.
László, az ön kérdését pontosan értettem, válaszoltam is rá, utána pedig ezt írtam:
„Mivel e-mailben is érkeztek kérdések az érvénytelennek minősített “publikált mű” megnevezésre, itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy…”, ami azt jelenti, megragadom az alkalmat (felületet és időpontot), hogy leírjak valamit, ami talán mást is érdekelhet, és mivel tudom, hogy olvassák a hozzászólásokat, itt hamarabb megtalálják.
A hangsúly az „itt”-en van.
A pályázati kiírásba valóban azután tettük bele a jeligés oldalra való hivatkozást, miután ön rákérdezett, de azt gondolom, ezt hibának felróni meggondolatlanság, ugyanis ez inkább tekinthető alkalmazkodásnak és segítségnyújtásnak, ha már a pályázók egy része arra sem veszi a fáradságot, hogy körülnézzen a honlapon, és megtalálja az adott oldalt.
Megjegyzem, a kiírásban nem szerepel, hogy tájékoztatást adunk minden beérkezett műről egyenként, az általános tájékoztatás is gyakorlatilag csak ránk jellemző.
„Kérem igazítsák a kommunikációjukat ahhoz a feltételezéshez, hogy nem félig hülye egysejtűekkel társalognak.”
Ez a megállapítás rosszindulatú, lealacsonyító és kirekesztő a pályázótársaira nézve, kérem, ne használja! Mi nem így tekintünk rájuk. Segítséget, támpontokat próbálunk adni nekik, ezért is tettük közzé épp ma a Támpontok és tanácsok pályázóknak című írásunkat a honlapon.
Kérem, tegye félre sértődöttségét, türelmetlenségét, és értelmetlen haragját, és fogadja el, hogy mi nem a pályázók ellenségei vagyunk, hanem a támogatói!
Csak két dolgot nem értek a válaszból.
Az egyik, hogy mi tart egy hónapig a kiértékelésen, sőt ki tudja meddig, hiszen nem egyszerre érkeznek be a művek, és lássuk be nem is nagy terjedelmekről beszélünk. Egy korábbi válaszban pedig azt hisze le is írták, hogy a beküldésekkel egy időben folyamatos zajlik a kiértékelés is.
A másik amit nem értek, az a válasz második fele. Nem értem hogy került ide, erre a kérdésre. Nem teljes idióta mindenki, aki pályázik, bár néha az önök válaszai erősen erre utalnak. Olvassa el kérdésemet ismét, és ha megérti, akkor látni fogja, hogy egyértelműen arra az esetre kérdeztem rá, ha nem kerül be a mű az antológiába.
Egyébként a kiírásba az a rész is, hogy hol tekinthetők meg a már beérkezett művek adatai, csak egy előző hozzászólásom után került bele.
Kérem igazítsák a kommunikációjukat ahhoz a feltételezéshez, hogy nem félig hülye egysejtűekkel társalognak.
Köszönöm!
Az eredményhirdetés időpontja a beérkezett művek számától függ. Már most látható, hogy ez a szám magas lesz. Azonban december 31-ig egészen biztosan kihirdetjük a nyerteseket.
Mivel e-mailben is érkeztek kérdések az érvénytelennek minősített „publikált mű” megnevezésre, itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a pályázati kiírásainkban beküldési feltételként szereplő „Pályázni kizárólag olyan prózai művekkel lehet, amelyek sem nyomtatott, sem elektronikus formátumban nem jelentek meg sem antológiákban, sem egyéni honlapokon, blogokon.” kitétel (is) értelemszerűen nem csak az eredményhirdetésig érvényes, hanem nyertes művek esetében azon túl is a mű beküldésének pillanatától az antológiában való megjelenésig, utána pedig a kiadói szerződésben foglaltak szerint. Így tehát hiába lesz nyertes egy mű, ha az antológia szerkesztésének és nyomdai előkészítésének ideje alatt mégis felbukkan internetes oldalon (pályázatokon, e-könyvben, blogokon stb.), vagy megjelenik nyomtatásban más kiadványban, kizárásra kerül.
A pályázati kiírás egyaránt köti a kiírót és a pályázót, ahogy a kiadói, illetve felhasználási szerződések is.
Kérjük a pályázataink beküldési feltételeit komolyan venni!
Ismét egy kérdéssel jelenkezem. Mi az értékelés, és az eredmények ismertetésének a határideje?
Nem lényegtelen, hogy tudja az ember, meddig várjon, amíg megjelentetheti máshol, ha itt mondjuk nem volt sikeres a pályázata.
Köszönöm!
Kedves László!
Itt, a honlapunkon, a jeligés oldalon megtekintheti, hogy a novellája beérkezett-e, és megfelelt-e a beküldési feltételeknek.
http://triviumnet.hu/2017/09/21/100-mini-tortenet-jeligek/
Kérdésem van.
Már két művet is beküldtem, külön emailekben, de nem kaptam semmiféle visszajelzést, még automatikus választ sem, hogy a levelemet megkapták. A kérdés az, hogy várható-e visszajelzés?
Kedves Béla!
Ahogy a pályázati kiírásban szerepel:
„Ha a szerző több novellával pályázik, minden novellát külön fájlban csatoljon (a jeligék lehetnek azonosak).”
A zsűri nem foglalkozik azzal, hogy a művek egy szerző tollából származnak-e, vagy sem, kizárólag a műre koncentrál.
A novellákat egy levélben is csatolhatja, ha egyszerre akarja küldeni őket, de külön levélben is egyenként, ha időközben írogatja őket (a pályázati határidőig). A lényeg, hogy ha egy jeligét választ, mindegyik műhöz azt írja.
Tisztelt Triviumnet!
Kérdésem lenne, hogy amennyiben több novellát küldenék, minden egyes novellához kötelezően külön jeligét kell választanom, vagy a zsűri számára egyértelműsíthetem, hogy azok egy szerző tollából származnak? Továbbá, a novellákat egy levélben kell csatolni/küldeni, vagy egyesével külön emailben?
Zseniális! Mindkettő! 🙂 Bár a második így is lehetne, az első analógiájára:
Cím: A Föld bolygó népessége az atomháború után
A novella: 1,3587 * 10 billió byte -nyi öntudatban megkezdődtek a bukott létforma eltakarításának programjai.
😉
Bár ez már túl hosszú és nem mond többet, mint az egyetlen, zseniális „0” karakter…
Viccet félre: elnézést, ha elindítottam egy lavinát a kérdésemmel…
Mindenkinek: a 2500 szóközökkel együtt értelmezett karakterszámba bele kell férni, így tisztességes
a versenytársakkal szemben! Az én kérdésem csak és kizárólag a jeligére vonatkozott! 🙂
Üdv!
Talán csak az alábbi két régi sci-fi novellából nem lehet lefaragni, amelyeket a legrövidebb sci-fi novelláknak aposztrofálnak…
Az egyik így hangzik:
Az utolsó ember ült a szobában. Valaki kopogott az ajtón.
A másik pedig, címmel együtt:
A Föld bolygó népessége az atomháború után
0
Több túlírt mű ellenőrzése után felmerült, hogy a pályázók valószínűleg a ún. netto karakterszámot veszik alapul, vagyis a szóközök nélkülit, mi pedig a szóközökkel együttes karakterszámot. Ez a formai feltétel egyébként benne van a pályázati kiírásban.
A kétféle számlálás között akár 500 leütésnyi különbség is lehet, és ez megtévesztheti a pályázókat. Mármint saját magukat tévesztik meg, amikor elégedetten hátradőlnek, hogy sikerült pontosan 2500 leütésnyi művet kreálniuk, ami valójában 2950.
Továbbá hadd súgjam meg, nem létezik olyan szöveg, amiből ne lehetne lefaragni, ha nagyon muszáj. 😎
Kérünk mindenkit, hogy a pályázatban meghatározott maximális karakterszámot vegye figyelembe! Noha egy előző hozzászólásban könnyed stílusban ejtettünk szót a zsűriszív beszőrösödéséről, a megadott terjedelem túllépése az esélyegyenlőség rovására mehet! A 2800 karaktert (szóközökkel együtt) lehetőség szerint ne lépjétek túl, mert a novella ebben az esetben az érvénytelen művek listájára kerül.
Nagyon köszönöm az elmés és sziporkázó választ! 🙂 A tartalmának és a megfogalmazásnak is örültem! 🙂
🙂
Örülök a kérdésnek, valamint a lehetőségnek, hogy egyértelműbbé tegyük a dolgot. A 2500 karakter ugyebár szóközökkel értendő, és… mint már régebben is tapasztaltuk a különféle oprendszerek és office-verziók inkompatibilitásából adódóan, a 2500 karakter az egyik gépen 2500 karakter, a másikon 2532, egy harmadikon 2489, és így tovább… tehát ebből adódóan a zsűriszív nem néhány plusz karakternél szőrösödik be (pláne, ha a szívhez tartozó elme képes elvégezni egy egyszerű kivonást, ami a jelzett karakterek és a jelige hosszának a különbözetét adja végeredményül), hanem ha, mondjuk, befut egy írás, ami akár jeligével, akár jelige nélkül 3000-3500, vagy esetleg ennél több karakterből áll. Na, itt már gyomlálunk… de a jelige feltüntetése a dociban alapértelmezetten nem oszt, nem szoroz.
Na, persze, a dociban szereplő jelige hossza ne legyen több 500 karakternél, mert az már erősen határeset 🙂 🙂 🙂
Sziasztok, egy olyan kérdésem lenne, hogy a 2500 leütésbe bele tartozik a: Jelige: „…” ?
Ez furcsa kérdés lehet, de a 2500 karakter olyan kevéske, hogy ha valaki pl. olyan szituációba kerül, hogy maga a novella, címmel együtt éppen alatta van, de a „Jeligével” már fölötte, akkor mi a helyzet? Mert a novellába (elé, mögé?) kell a jeligét is belerakni fentiek szerint. A 2500 maximálása pedig csak magára a novellára vonatkozik. Tehát elvileg jó, ugye? Szerintem ezt is tisztázzuk, még mielőtt akad olyan, aki „nem akarja egyik ujját sem leharapni”, ha egy nagyon összeszorított szóhalmazról van szó! Köszönöm!