Hallasd a hangod!, Hangoskönyv, Interjú

Hallasd a hangod! – Szász-Mihálykó Mária

A Trivium Egyesület szerkesztői a Hallasd a hangod! felolvasó pályázat nyertesivel interjút készítettek, hogy bemutassák őket a közönségnek. Mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket tették fel.

Szász-Mihálykó Mária Hölgyek kategóriában 1. helyezést ért el.


Szerkesztő: – Mivel foglalkozol a hétköznapokban? Mit tudhat rólad a nagyérdemű?
.
Mária: – Talán ez a legnehezebben megválaszolható kérdés. Mert ha azt mondom, sok mindent, azzal semmit sem árultam el. Alapfoglalkozásom a tanárság. Státusom szerint nyugdíjas vagyok, de még tanítok a Székelyudvarhelyen a 425 éves Tamási Áron Gimnáziumban.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkám és a hobbim összefonódik. Szeretek tanítani, szeretem a diákokat, s a tehetségesek támogatására évekkel ezelőtt létrehoztunk egy kulturális alapítványt, a Vitéz Lelkeket.
Főként musicaleket mutatunk be, s az előadásaink száma meglehetősen magas. Egy produkció sem kerül 10-nél kevesebbszer bemutatásra. „Vitézeim” száma közelíti a százat, így hát van mit tennem.:)
Életem során voltam színpadon, oktattam felnőtteket, riporterkedtem rádióban és az írott sajtóban, írtam tankönyvet, és kiadtam egy pár apróbb könyvecskét is. Azt tartom magamról, hogy ha nincs bajom, szerzek magamnak:) Nyughatatlan ember vagyok.
.
– Mit szeretsz csinálni szabadidődben, mi a hobbid?
.
– Legszívesebben azzal a blődséggel felelnék, hogy „mi az a szabadidő?” De megpróbálok jól nevelten válaszolni. Természetesen a színház első helyen áll. Főként rendezek, vagy drámakört vezetek. (nem is tudom, ez most hobbi vagy munka…) Imádok olvasni, s tájékozódni a világban. (Erre kiváló az internet, csak roppant időrabló tud lenni.) Lazítani egy-egy filmmel szoktam, s néha kézimunkázással.
S a legeslegszebb „hobbim”pedig :játék a négy éves unokámmal, Pankával.:)
.
– Mi a véleményed a hangoskönyvekről?
.
– Számomra a nyomtatott könyv varázsát nem tudja pótolni egy hangoskönyv. De nagyszerű hallgatni kézimunkázás vagy házimunka közben. S mivel a mai világ lassan elszokik a betűalapú műveltségtől, nagy lehetőséget látok a bennük.
.
– Mióta foglalkozol felolvasással, és mit szeretnél elérni vele?
.
– Kimondottan felolvasással nem foglalkoztam soha. De hát a tanteremben is gyakran kell olvasni hangosan, s elárulom, évekig rádióztam is a tanítás mellett, sőt beszédtechnikát is tanítottam a riportereknek. (Ezért is izgultam, hogy kerüljek be a méltatottak közé. Hiszen ha nem sikerült volna, megkérdőjelezett volna sok mindent.)
.
– Honnan értesültél a pályázatról?
.
– Az egyik tanítványom, aki most Budapesten tanul, hívta fel a figyelmemet rá. Kihívásnak tűnt. S gondoltam, megpróbálom. Szeretem a kihívásokat.
.
– Mit jelent számodra, hogy bekerültél a tíz legjobb felolvasó közé?
.
– Kimondhatatlan örömöt jelent, de annyira friss, az öröm, hogy ezt most nem tudom részletezni.
.
– A szerkesztők a próbaszövegek összeállításakor igyekeztek többféle műfajú, témájú, hangulatú és nehézségű részletet kiválasztani, hogy a pályázók megtalálhassák a számukra megfelelő szöveget. Te mi alapján választottál a próbaszövegek közül?
.
– Olyan szöveget kerestem, ami „megihletett”, izgalmasnak tűnt, aminek a világába könnyen bele tudtam illeszkedni. Bár nehéz volt a választás, mert mindenik vonzó volt.
.
– Milyen módszerrel olvastad fel a próbaszöveget? Előbb sokat gyakoroltál, és a legjobb felvételt küldted be, vagy egyszeri felolvasással elsőre sikerült a felvétel?
.
– Nyilván elolvastam, amikor választottam, de utána nem sok időm volt gyakorolni. Beolvastam, és a bakikat (mert az is volt, nyilván) megkértem, vágják ki.
.
– Mennyire tartod fontosnak a színészi előadást egy irodalmi szöveg felolvasásnál?
.
– Rendkívül fontos, hisz anélkül élettelen , színtelen lesz.
.
– Ha nyilvánosan kell szerepelned, van-e lámpalázad? Ha van, hogyan győzöd le?
.
– Remélem, nem hat nagyképűségnek, ha azt mondom, nincs lámpalázam. Megszoktam a szereplést, mindjárt egy fél évszázada folyton közszereplő vagyok. Ennyi idő alatt a legmegveszekedettebb lámpaláz is elkopik.
.
– A családtagjaid, barátaid hogyan vélekednek a tehetségedről?
.
– Természetesnek tartják, megszokták, hogy van bennem játékkedv. A kis unokám nagyra értékeli, s maga is próbál utánozni, akár a hangszínekben, akár a meserögtönzésekben:)
.
– Milyen műveket szeretsz olvasni a hétköznapokban, szabadidődben? Van kedvenc íród, regényed?
.
– Nagyon szeretek olvasni, de sosem jut elég időm rá. Szeretem Popper Pétert, Szepes Máriát, sokat tanultam tőlük. Szívesen olvasok kortárs írásokat. Tulajdonképpen bármit szívesen olvasok, csak az kell hozzá, hogy „elkapjam” az író belső „ritmusát”. Nagyon szeretem a verseket, József Attilát, Radnótit, Adyt, Dsidát… De úgy tartom, ez a munkámhoz tartozik, hiszen magyartanár vagyok. Hogyan szerettessem meg az irodalmat, ha magam nem szeretem? El szoktam olvasni azt is, ami „divatos” a diákok körében, hogy beszélgetni tudjak velük róla. Mostanában úgy látom, a fantasy vonzza őket erősen.
.
– Köszönjük az interjút! Sok sikert!
.
.
 

xx

Megosztás
Facebook
Facebook
RSS
Email
Google+
http://triviumnet.hu/2017/12/23/hallasd-a-hangod-szasz-mihalyko-maria/
SHARE