KÜZDŐTÉR

Gondolatok

Szerző: Daróczi Mónika

„Miatta veszítettem el mindent. A családomat, a barátaimat, Lilyt és Nicket is. A…kislányomat… Még csak nevet sem adhattam neki. A karjaimban sem tarthattam.
Az életem odalett. Az elmúlt huszonnégy évem arról szólt, hogyan üldözzek el magam mellől mindenkit, aki fontos számomra, hogy az életeik biztonságban legyenek tőle.
A halálával viszont nem lesz minden a múlté. A régi életem sosem kapom már vissza. A sebek, amiket ejtett a lelkemen, nem forrnak be. Akiket elmartam magamtól, nem jönnek vissza többé. A kislányom halott marad. Ezzel már nem vagyok képes megbirkózni. A tehetetlenség felismerése teljesen felemészt. Amit tett, nem tudom visszacsinálni. Akiket megölt, már nem tudom visszahozni. Ha megpróbálom, a „Rossz” elnyel. Belőlem táplálkozik, az erőm használatával egyre hatalmasabb lesz, egyre nehezebben tudok küzdeni ellene.
Azt hittem, ha meghal, a „Rossz” is eltűnik. De nem így lett. Még mindig próbál a felszínre törni és hatalomra kerülni. A kínzó fájdalom ami ezzel jár, egyre elviselhetetlenebb. Mintha szét akarna tépni belülről.
Még kitartok, amíg bírok, de félek, már nem tudok sokáig ellenállni. A remény, ami az erőt adta a küzdelemhez, lassan szertefoszlik. Már nincs miért harcolnom. Már nincs kiért harcolnom. Egyedül maradtam…
Ha a „Rossz” legyőz, és felülkerekedik rajtam, akkor mindennek vége. Én fogom okozni azoknak a halálát, akiket szeretek, és mindenkiét, aki él. Amíg életben vagyok, senki nincs biztonságban. Egy időzített bomba lettem, aminek kiakadt az időmérője, így csupán rajtam múlik, hogy mikor robban fel, és öl meg mindenkit. Szeretném ezt elkerülni. Gyűlölöm ezt az érzést; a tudatot, hogy én leszek az, aki elpusztít mindent.
Csak abban bízom, hogy Lily elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy legyőzzön, ha ez bekövetkezik. Az ő ereje tiszta. A „Jó” legyőzheti a „Rosszat”. Egyedül ő lehet képes megmenteni a világot. Tőlem…”
.