Címke

Guti Csaba

KÜZDŐTÉR

Délibáb

Szerző: Guti Csaba Tikkasztó nyári meleg volt. A nap magasan fönt járt, nem hozott enyhülést egy kóbor felhőcske sem, hogy akár egy pillanatig is megnyugodjon a táj a hőségtől. A szél sem fújdogált, valamikor elköszönt az is, az utoljára kihunyó…

Tovább olvasok
KÜZDŐTÉR

Karácsonyi fuvallat

Szerző: Guti Csaba Kemény, zord idő telepedett akkoriban a tájra. Hideg hótakaró fedett mindent, csak egy éhes kisegér kaparászása hallatszott olykor-olykor a fehér dunna alatt. Az állatok aludtak dideregve vackukban, a fák leveleiket régen elengedve, kopaszon meredeztek az égig. Az…

Tovább olvasok
KÜZDŐTÉR

A halál arcai

Szerző: Guti Csaba Gyermekként sokat nézegettem a szobám ablakából az éjszakai, sötét égboltot. Próbáltam megfejteni egymáshoz simuló árnyait, ahogy a Hold rávetült az éj fekete leheletére. Valahol ezüstös volt, valahol koromfekete, máshol kék színben süllyedt a tájra. – Talán mindenhol…

Tovább olvasok
KÜZDŐTÉR

Utak

/Javított verzió/ . Szerző: Guti Csaba Misi Atyának . Lassan eltelt egy újabb hosszú, nyári nap. Eső nem esett, és a nap kiélvezve zavartalan pompáját, lassan vonult le. Mikor közel ért az óceán vizéhez, megnézte magát a tükörben, és fénye…

Tovább olvasok
KÜZDŐTÉR

Macskahűség

Szerző: Guti Csaba Ibi néni régóta élt egyedül. Nem. Nem úgy, ahogy mi gondoljuk. Hallunk egy számot, és rácsodálkozunk, hogy mennyit is kibír egy ember a társa nélkül, a hátrahagyott, üresen kongó életébe zárva. Ibi néni viszont nem években mérte…

Tovább olvasok
KÜZDŐTÉR

Vasárnapok

Szerző: Guti Csaba Imre minden vasárnap meglátogatja ezt a helyet. Vasárnap, mert egy ilyen napon halt meg az apja. Általában a késő délutáni órákat választja, mert olyankor kevesen keresik fel a temetőkertet. Varázsa van ennek a napszaknak így őszre fordulván,…

Tovább olvasok
KÜZDŐTÉR

Mátyás csodatevő bárdja

Szerző: Guti Csaba Böjtelő havának utolsó napjai telnek. Vaskos, nehéz ólomlábakon vánszorog az idő, és csizmája mélyen beletapos a földbe. Az éj sötétje nehezen veti le köpenyét, míg Tél uraság kényelmesen elpöffeszkedik tejfelszerű dunyhája alatt, melyet végestelen-végig szétterített a tájon….

Tovább olvasok