Previous Story
Űrhajós mérnök lett a háziasszony – Interjú Kyra Potter sci-fi írónővel
Riporter: Fodor Kata
Fantázia, tudományos fantasztikum, és az emberi képesség határai. Mitől lesz egy nő műszaki érdeklődésű, és hogyan válik egy férfiasnak bélyegzett téma éllovasává? Egy nem mindennapi történet a sci-fi hercegnőtől.
Kérlek mesélj egy kicsit magadról! Hogyan kezdtél el tudományos fantasztikus műveket írni? Miért ragadott meg, mennyire tartod nőiesnek ezt a témát? Mióta írsz, mi motivált?
.
.
Az írást 11-12 éves koromban kezdtem. Mivel szerettem/szeretek olvasni, ezért úgy gondoltam, miért ne vethetném papírra elképzeléseimet (akkor még csak ilyen primitív eszközök álltak rendelkezésre). Persze ezek a sztorik még szorítkoztak “a hős megmenti a hősnőt” témára, és kalandos történelmi jellegű történetek voltak, természetesen szerelmi szállal. Éppen mostanában került a kezembe az egyik hosszabb történetem, és mosolyogva olvasgattam az akkor még gyerekes fogalmazást.
Furcsán hangzik, de véletlenül lettem scifi-író. Mindig is olvastam scifit, de sosem gondoltam, hogy írhatnék is. 1999-ben az egyik regény végén találkoztam a Preyer Hugó Pályázattal, és belevágtam. Még két évig bombáztam a zsűrit novelláimmal, eredmény nélkül, amikor tájékoztattak, hogy íróiskola indul a HungaroCon idején. Úgy éreztem, hogy ott a helyem, és nem bántam meg. Az előadásokat neves írók tartották, és ott találkoztam először Nemes Istvánnal, a szerkesztővel is.
Az iskolának vége lett, de az új ismeretek birtokában újult erővel húztam magam elé a billentyűzetet (ekkor már idáig fejlődött a technika).
Ugyanebben az évben, szeptemberben felhívott Fónyodi Tibor, az íróiskola egyik előadója, hogy a kiadónál éppen hiány van női írókból, és szívesen megnézné néhány írásomat. Végül megegyeztünk, melyikkel érdemes foglalkozni, és nekikezdtünk a munkának.
Ekkor történt meg az a bizonyos, általam sokszor emlegetett esemény, amikor kedves mentorom végigolvasva a novellát, az első tíz oldalt egyszerűen áthúzta, és a következő lapra bökve kijelentette: itt kezdjük. Azóta én is sokszor éltem az ún. “vastag ceruza” használatával.
Szerintem nem feltétlenül kell férfinak lenni ahhoz, hogy valaki kedvelje ezt a műfajt. Inkább azt mondanám, akik szeretik a scifit, azok talán kicsit megtartottak a gyermeki gondolkodásukból, képesek elvonatkoztatni a realitásoktól. Hiszen hiába hívjuk tudományos-fantasztikumnak, mégiscsak meséről van szó, legfeljebb seprű helyett űrhajóval utazik a boszorkány.
Vannak művek, amelyeknek elsősorban nem is a technika bemutatása a célja, hanem filozofikus, mély gondolatokat boncolgatnak, vagy egyszerűen a jelenkori társadalmi problémákat írják le, csak éppen a jövőbe helyezik azokat. Ilyenek voltak például az általam kedvelt, 60-70-es években íródott klasszikus könyvek, de szerencsére a mostani regények között is egyre több ilyet olvashatunk.
.
.
Azt mondják a nők erős szépérzékkel rendelkeznek, általában. Ez fontos ebben a műfajban?
.
.
Mint minden regényben, novellában, a scifi művekben is vannak leírások, ahol mindenképpen szükség van némi szépérzékre, hogy pontosan visszaadhassuk az olvasónak az elképzeléseinket. A Jég birodalma című regényemben például több leírás is szerepel a Holdról, és a Naprendszer bolygóiról, amelyeket próbáltam tájleírásként átadni az olvasónak, hogy kevésbe legyen tudományos jellege.
.
.
Mitől lesz ma az irodalom tudományos-fantasztikus, hogyan definiálnád a fantasyt és sci-fit?
.
.
Én nem határolnám el élesen egymástól ezeket a műfajokat, sokszor éppen az adja egy mű különlegességét, hogy eltér a megszokottól. A fantasy nyilvánvalóan jóval behatároltabb területen mozog, mint a scifi. Hiszen scifiben bármit megírhatunk, míg a fantasyben van egy meghatározott világ, amelyből nem léphetünk ki. Persze vannak írók, akiknek még ez is sikerült.
.
.
Meg lehet ma ebből élni? Mi a foglalkozásod, egyébként?
.
.
Írásból itthon semmiképpen sem lehet megélni. Az általam ismert összes írónak van “civil” foglalkozása, és az mellett írogatnak. Én már szakközépiskolában is a műszaki tudományok felé húztam, és ez azóta is megmaradt. Jelenleg egy mérnökirodánál dolgozom, műszaki asszisztensként, segédtervezőként. A műszaki érdeklődésem természetesen sokat segít az írásban.
.
.
Akkor kapcsolódnak a tevékenységeid, finoman. Hogyan jön létre egy mű?
.
.
Mikor hogy. Először természetesen jön az alapötlet, aztán az elképzelés, milyen környezetbe helyezzük, de van, hogy a kettő egyszerre alakul ki. Novella esetében legtöbbször az elején kezdem az írást, és folyamatosan haladok a végkifejlet felé.
Regénynél is hasonló a helyzet, de ott már esetleg előrébb lehet ugrani a történetben, ha éppen egy későbbi rész kristályosodik ki. De az utolsó fejezetet, mozzanatot, még ha össze is állt már a fejemben, sosem írom le. Az ugyanis olyan számomra, mintha befejeztem volna a regényt. A Jég birodalma például úgy alakult ki, hogy két hónapig anyagot gyűjtöttem hozzá, aztán egy hónap alatt folyamatosan haladva írtam meg a regényt. Az Amnézia című kisregényemnél azonban már alkalmaztam a forgatókönyvírói tanfolyamon tanult vázlatszerű tagolást, így ugrálhattam a történetben. De mind novellánál, mind regénynél adott, honnan indulok, és hová tartok.
.
Kik voltak a példaképeid? Mi a célod, fő mondanivalód az irodalommal?
.
.
Kik voltak a példaképeid? Mi a célod, fő mondanivalód az irodalommal?
.
Példaképeim elsősorban a kedvenc íróim, a külföldiek és a magyarok egyaránt, akiktől még olvasással is sokat lehet tanulni. Például: Nemere István, Szepes Mária, Nemes István, Fonyódi Tibor, Bán János, André Norton, Poul Anderson, Arthur C. Clark, Isaac Asimov, H. G. Wells, és még sorolhatnám.
Van, hogy nincs határozott mondanivalóm, csak szórakoztatni szeretnék, de vannak olyan írásaim is, amelyek erősen foglalkoznak a mássággal, és annak elfogadásával. Akár egy parafenoménről van szó, vagy akár csak egy ellenséges katonáról.
.
.
Olvasóink között is nagyon sok a gyermekes, otthontartózkodó. Az írás kisbabák mellett, háziasszonyként is végezhető tevékenység, mennyi kutatást igényel? Tudod ajánlani mindenkinek?
.
.
Aki érez magában némi indíttatást, próbálja meg, de azért ennyire nem egyszerű a helyzet. Igaz, ma már az interneten számos oldalon jelenhetnek meg amatőr írások, de sajnos ezeken sokszor senki sem ad útmutatást a lelkes íróknak, és bizony találkozhatunk hajmeresztő dolgokkal.
Egy biztos: az íráshoz mindenképpen szükséges a helyesírás és a dramaturgiai forma ismerete. Ha ez nincs meg, akkor marad a “fióknak írás”, vagy a naplóvezetés.
.
.
Mit tehet az, aki nem csak az asztalfióknak szeretne írni?
.
Ha feltételezzük, hogy az előbbi hiányosságok nem állnak fenn, akkor az első és legfontosabb a kompromisszumkészség. Ha valaki körömszakadtáig ragaszkodik a műve minden szavához, jobb ha nem is próbálkozik a kiadókkal. Mielőtt azonban a kiadóba küldené a művét, mindenképpen kérje ki mások tanácsát. Ez lehet akár egy családtag vagy ismerős is, és ne legyünk rá dühösek, ha nem dicséri a történetünket agyba-főbe. A rossz kritikából lehet tanulni, a jó csak lelkesít. Aztán kell még hozzá egy óriási adag szerencse.
.
.
Ha feltételezzük, hogy az előbbi hiányosságok nem állnak fenn, akkor az első és legfontosabb a kompromisszumkészség. Ha valaki körömszakadtáig ragaszkodik a műve minden szavához, jobb ha nem is próbálkozik a kiadókkal. Mielőtt azonban a kiadóba küldené a művét, mindenképpen kérje ki mások tanácsát. Ez lehet akár egy családtag vagy ismerős is, és ne legyünk rá dühösek, ha nem dicséri a történetünket agyba-főbe. A rossz kritikából lehet tanulni, a jó csak lelkesít. Aztán kell még hozzá egy óriási adag szerencse.
.
Kérlek, mesélj nemrégiben megjelent regényedről egy kicsit!
.
A sors kereke címet viselő regény egy régebben indult sorozat, a DarkSpace világára íródott, de aki nem ismeri a világot, az is könnyedén megérti a történetet. A három birodalomra szakadt emberiség először találkozik egy náluk jóval erősebb és gonoszabb idegen fajjal, a katharokkal, akik a Naprendszer meghódítására törnek, és gátlások nélkül gyilkolják az embereket.
.
A sors kereke címet viselő regény egy régebben indult sorozat, a DarkSpace világára íródott, de aki nem ismeri a világot, az is könnyedén megérti a történetet. A három birodalomra szakadt emberiség először találkozik egy náluk jóval erősebb és gonoszabb idegen fajjal, a katharokkal, akik a Naprendszer meghódítására törnek, és gátlások nélkül gyilkolják az embereket.
Yord Callen és barátai életének egy szakaszát követhetjük nyomon, miközben Yord, aki csak űrhajós akart lenni, belekeveredik a harcokba, valamint a Teuton és Briton politikába. Ráadásul egy kathar jóslat miatt elsőszámú közellenséggé válik az ellenség szemében. Természetesen rengeteg kaland vár rá és barátaira, és közben még egy szerelem is kibontakozik közte, és gyermekkori barátnője között.
A történet nagy része az űrben játszódik, háborús körülmények között, űrcsatajelenetekkel tarkítva, ugyanakkor az olvasó megismerheti, hogyan változik a főhős jelleme, a történtek hatására, hogyan válik békeszerető fiatalemberből harcedzett katonává.
.
.
Sok sikert regényedhez, köszönöm az interjút!
.
.
