Hallasd a hangod! – Vígh Erika

Szerkesztő: – Mivel foglalkozol a hétköznapokban? Mit tudhat rólad a nagyérdemű?
.

Erika: – Középiskolai tanár vagyok, irodalom és magyar nyelv, valamint német nyelv a szakjaim. Pályafutásomat hivatásos rádióbemondóként kezdtem; ma a tanítás mellett különböző műsorok, programok, rendezvények műsorvezetője, így pl. a Szolnoki Szimfonikus Zenekar konferansziéje vagyok.
.

– Mit szeretsz csinálni szabadidődben, mi a hobbid?
.

– Szabadidőm minimális van. Zenélek, hegedűn és basszusgitáron, hobbi szinten; olvasok; írok – novellákat, nyelvművelő cikkeket; védem a természetet; filmet nézek; autózás (kihasználom a lehetőségeket, és amikor lehet, amatőr-versenyezek); beszédtechnikát tanítok rádiósoknak, színészeknek; fordítok, további nyelveket tanulok.
.

– Mi a véleményed a hangoskönyvekről?
.

– Rendkívül fontos részei az életemnek – édesanyám ugyanis vak, és hangoskönyveken nőtt fel, azóta is egyfolytában azokat hallgatja. De nemcsak vakoknak jó, hanem bárkinek, mert az olyan tevékenységek közben, amelyekre nem kell különösebben odafigyelni (lásd: főzés, takarítás, szobabiciklizés…) lehet általuk művelődni, tanulni.
.

– Mióta foglalkozol felolvasással, és mit szeretnél elérni vele?
.

– Az első diploma megszerzése óta, vagyis több mint harminc éve. Nagyon szeretem a mikrofont, és nagyon szeretek felolvasni, műsort vezetni, bemondani – végleges mikrofonengedélyem van a Magyar Rádió Mikrofonbizottságától. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar kiejtési norma megmaradjon, mert amióta a kereskedelmi médiumok uralják a magyar étert, azóta igen sokat romlott a helyes, szép, hangzó magyar beszéd. Nemcsak a kiejtésre gondolok, hanem a sok magyartalan megfogalmazásra is – de ez mondjuk nem mindig a felolvasók hibája, hiszen vagy nem tudják, hogy hibáznak, vagy nem engedik nekik, hogy helyesre javítsák a hibásan megírt szöveget.
.

– Honnan értesültél a pályázatról?
.

– A Magyar Irodalmi Ház hírleveléből.
.

– Mit jelent számodra, hogy bekerültél a tíz legjobb felolvasó közé?
.

– Azt, hogy jobban oda kell figyelnem, még jobban kell csinálnom, az ötödik helynél különb is lehettem volna.
.

– A szerkesztők a próbaszövegek összeállításakor igyekeztek többféle műfajú, témájú, hangulatú és nehézségű részletet kiválasztani, hogy a pályázók megtalálhassák a számukra megfelelő szöveget. Te mi alapján választottál a próbaszövegek közül?
.

– Csak az alapján, hogy melyiket jelölték meg a legnehezebbnek.
.

– Milyen módszerrel olvastad fel a próbaszöveget? Előbb sokat gyakoroltál, és a legjobb felvételt küldted be, vagy egyszeri felolvasással elsőre sikerült a felvétel?
.

– Nem volt időm gyakorolni, blattoltam, bocsánat. Nyilván ezért lettem csak ötödik.
.

– Mennyire tartod fontosnak a színészi előadást egy irodalmi szöveg felolvasásánál?
.

– Attól függ, mi az elvárás. Annyira mindenképp, hogy a felolvasó a párbeszédes részeket igyekezzen a hangjával, hangszínével követhetővé tenni; valamint tudjon játszani a hangszínével, tudjon tempót változtatni, ha a szöveg úgy kívánja; de mivel ez nem szerepjátszás, nem fontos a túlzott beleélés, mert ha valaki nem színész, akkor ezzel el is ronthatja. (Tudom, nem a kérdéshez tartozik, de nagyon zavar, ha komoly beszédhibát hallok egy felolvasónál.)
.

– Ha nyilvánosan kell szerepelned, van-e lámpalázad? Ha van, hogyan győzöd le?
.

– Nincs lámpalázam, a mikrofon a barátom. Felolvasóként nincs mitől tartanom. Ha valami miatt mégis izgulnék, akkor azzal győzném le, hogy íme, ismét itt egy alkalom, valakiknek valamit szépen felolvasni, előadni. Ez inkább pozitív izgatottságot eredményez, nem lámpalázat.
.

– A családtagjaid, barátaid hogyan vélekednek a tehetségedről?
.

– Akik ismernek, nagyon szeretik a felolvasásomat; a közönség is mindig kifejezi tetszését, megtapsolnak pl. konferáláskor; a diákjaim mindig azt kérik, hogy a tanulandó művet, részletet én olvassam fel, ne közülük válasszak. A családom szintén szereti, ha felolvasok, bár gyerekeim örökölték ezt a tehetséget, sőt egyikük szintén ezzel keresi a kenyerét: szinkronszínész.
.

– Milyen műveket szeretsz olvasni a hétköznapokban, szabadidődben? Van kedvenc íród, regényed?
.

– Így, hogy már tudjátok, irodalomtanár vagyok, talán nem veszitek zokon, ha erre nem válaszolok egészen konkrétan, ugyanis nem elég ez a hely egy kimerítő felsorolásra. Legfeljebb annyit, hogy a három műnem közül az epika a kedvencem.
.