Previous Story
Hallasd a hangod! – Cs. Nagy Zoltán
A Trivium Egyesület szerkesztői a Hallasd a hangod! felolvasó pályázat nyerteseivel interjút készítettek, hogy bemutassák őket a közönségnek. Mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket tették fel.
Cs. Nagy Zoltán Urak kategóriában 9. helyezést ért el.
Szerkesztő: – Mivel foglalkozol a hétköznapokban? Mit tudhat rólad a nagyérdemű?
.
Zoltán: – A kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium középiskolai magyar – ének-zene szakos tanára vagyok.
.
– Mit szeretsz csinálni szabadidődben, mi a hobbid?
.
.
– Kevéske szabadidőmben is szeretek olvasni, zenét hallgatni, szeretek e területeken is nyitottan közelíteni az újdonságok felé. Sokféle hobbim volt/van, de ezek időigényessége és a kötelező elfoglaltságaim nehezen összeegyeztethetők, így kérdés, hogy ezeket igazán hobbinak nevezhetem-e (pl. lovaglás, íjászat, filmekben történő statisztálás)?
.
.
– Mi a véleményed a hangoskönyvekről?
.
.
– Jobban szeretem a hagyományos olvasás „ízét, hangulatát”, de – diákjaim világát megértve – elfogadom, hogy ez a kor már más információforrásokat tesz lehetővé, elérhetővé és kedveltebbé.
.
.
– Mióta foglalkozol felolvasással, és mit szeretnél elérni vele?
.
.
– A tanári pályámon megkövetelteken kívül soha nem foglalkoztam felolvasással, most is inkább az újabb területen való megmérettetés kíváncsisága inspirált. Ezen túlmenően cél sem fogalmazódott meg bennem.
.
.
– Honnan értesültél a pályázatról?
.
.
– Pafi.hu
.
.
– Mit jelent számodra, hogy bekerültél a tíz legjobb felolvasó közé?
.
.
– Természetesen örömmel töltött el, de igyekszem a helyükön kezelni a dolgokat; nem táplálok hiú reményeket.
.
.
– A szerkesztők a próbaszövegek összeállításakor igyekeztek többféle műfajú, témájú, hangulatú és nehézségű részletet kiválasztani, hogy a pályázók megtalálhassák a számukra megfelelő szöveget. Te mi alapján választottál a próbaszövegek közül?
.
.
– Véletlenszerűen választottam, figyelve arra, hogy elkerüljem a két végletet.
.
.
– Milyen módszerrel olvastad fel a próbaszöveget? Előbb sokat gyakoroltál, és a legjobb felvételt küldted be, vagy egyszeri felolvasással elsőre sikerült a felvétel?
.
.
– Egyszeri átolvasás után egyből felmondtam a szöveget, így egy teljesen nyers – vágatlan és javítatlan – verzió került a zsűri által meghallgatásra.
.
.
– Mennyire tartod fontosnak a színészi előadást egy irodalmi szöveg felolvasásnál?
.
.
– Ha nem is feltétlenül a színészi (hang)előadásmódot gondolom itt jónak, mindenképp fontos egy nagyfokú empátia és szituációs elgondolás. Talán olyan ez, mint a némafilm korszaka, csak itt a kép és a hang szerepet cserél.
.
.
– Ha nyilvánosan kell szerepelned, van-e lámpalázad? Ha van, hogyan győzöd le?
.
.
– Igen, kisebb-nagyobb mértékben mindig. (S ez még tanárként is igaz.) Ezt azonban – úgy gondolom – nem (csak) én győzöm le, hanem a felkészültség, a téma és a közönség; együtt.
.
.
– A családtagjaid, barátaid hogyan vélekednek a tehetségedről?
.
.
– Erre igazából ők tudnának objektív választ adni (vagy picit szubjektívet). A hangomra sokszor volt már pozitív reagálás, de tudom, hogy önmagában ez csak egy adottság. Tudni kell bánni vele, ha az ember igazán „használni” is akarja.
.
.
– Milyen műveket szeretsz olvasni a hétköznapokban, szabadidődben? Van kedvenc íród, regényed?
.
.
– Nyitott vagyok mindenféle szavakba, mondatokba öntött gondolatra; sokat olvasok. De igazságtalan megkülönböztetés lenne részemről, ha egyet-kettőt kiemelnék akár a múltból, akár a jelenből. Igaz ez időtől, szerzőktől, műfajoktól függetlenül. Csak egy dolog fontos ezekben: magamon átszűrve találjak bennük értéket.
.
.
– Köszönjük az interjút! Sok sikert!
.
xx
