Hallasd a hangod! – Mikola Éva Emilia

---

Éva: – Elemi tagozatos tanítóként dolgozok Erdélyben, Kovászna megyében, Szentivánlaborfalván. Ebben az iskolában a megcsappant gyereklétszám miatt összevont oktatás folyik, így különböző korcsoportú gyerekeket oktatok-nevelek naponta. A családban pedig két kislány édesanyja vagyok.

– Szabadidőmben önkénteskedek egy egyesületnél, ahol gyerekeknek, élménypedagógiai módszereken alapuló foglalkozásokat szervezünk. Máskor szívesen kézimunkázok, vagy rajzolok. Nagyon szeretek olvasni, énekelni, emberek között lenni, ismerkedni, kapcsolatokat ápolni. Mindenképpen nyárhoz kötött, hogy szeretek kirándulni és természetfotókat készíteni.
.

– A hangoskönyvek egy teljesen új dimenziót nyitottak meg az irodalomban és az előadóművészetekben. Érdekes és érzékeny összeolvadása a kettőnek. Ha arra gondolok, hogy hányféleképpen jut el egy-egy emberhez egyetlen irodalmi mű, úgy gondolom, hogy nagyon sok lehetőség van benne. Egyébként nem a gyakorlati oldalát – hogy hallgatni kell és nem olvasni – hangsúlyoznám ki. Sokkal inkább a művészi oldala hoz újat, a „hogyan csináljunk hangoskönyvet?” izgat.
.

– Nem tudom, mióta olvasok fel. Nagyon régóta. Gyerekeimnek meséket, aztán ifjúsági regényeket olvastam/olvasok fel, szinte napi gyakorisággal. Az iskolában a tanulóknak minden nap a déli harangszót követően mesét olvasok, azzal mennek haza. Magamnak csak a szememmel olvasok, azt hallom belső hanggal.
.

– A pályázatról egy pályázati figyelő oldaláról kaptam értesítést.
.

– Ó, nagy boldogság, hogy jónak tartották a felolvasásomat! Reménykedtem, de mégis meglepett, hogy elfogadható a hangom, hanglejtésem, felolvasásom a felnőttek világában is.
.

– Először úgy terveztem, hogy mindenik szöveggel megpróbálkozok, felolvasom az egészet. Aztán szerelem első látásra. A 3N és 4N szövegeket többször is elolvastam, elképzeltem az előzményeket és a következő részeket. Tetszettek. Lehorgonyoztam mellettük.
.

– A próbaszövegeket, korábbi munkahelyemen, a rádióstúdióban rögzítettem. Itthon elolvastam hangosan, megpróbáltam mérsékelt tempóban olvasni, figyeltem a levegővételre. A stúdióban nem sok időm volt – nem tulajdoníthattam ki hosszú időre –, így egyszeri felolvasásra rögzítettem. Néhány helyen megálltam és a mondatot újrakezdtem. Viszonylag gyorsan sikerült.
.

– Érdekes kérdés. Az előadóművészetekben való jártasság mindenképpen fontos. A színész szakma feltételez egy jó adag beszédkészséget. Ez feltétlen kell. De úgy gondolom, hogy nem kell olyan nagyon „előadni” a műveket. A hallgatónak is kell egy kis szabadságot adni, hogy átrágja/beleélje magát egy-egy mű eseményeibe, kell neki teret hagyni. Én, ha hallgatok felolvasásokat, díjazom a beszédes csendet is. Ez már előadóművészet.
.

– Természetesen van, még most is, pedig nagyon sokszor ki kell állnom közönség elé. Mindig próbálok jegyzetelni előtte, hogy legyen amire támaszkodnom, s így az első mondat után már feloldódok. Ha spontán kell beszélni, szeretek személyes dolgokból kiindulni s az megnyugtat és tudok beszélni.
.

– A családom nagyon örült, hogy ilyen jó helyezést értem el. Nem újdonság számukra, hogy olvasok, felolvasok, szeretik hallgatni. A barátaim végig támogattak, ők találták ki, hogy stúdióban vegyem fel a szöveget, sőt mindeniket felolvastatták volna velem. Végig szorítottak és hittek bennem. Nagyon jól esett, hogy a háttérben ott tudhatom őket, s véleményük mindig őszinte. Tudom, hogy számíthatok rájuk. Köszönet érte!
.

– Mindig van aktuális kedvencem, vagy olyan amit szívesen elolvasok egy bizonyos évszakban. Most így vagyok a Térey János: A Legkisebb Jégkorszak című verses regényével. Másodszor fogok hozzá olvasni, legutóbb a múlt télen olvastam, de most a hideg és a hó jelenléte indokolttá és elképzelhetővé teszi a mű cselekményét. Az epikus mű verses megjelenítése lenyűgöző. Nagyon tetszik, hogy ilyen nagy lélegzetvételű alkotást verses formában meg lehet jeleníteni. E műfaj jelenkori írásait nagyon szeretem olvasni.
Szórakoztató irodalom mellett szakfolyóiratokat, szakkönyveket is olvasok. Ez szinte egyértelmű. Sok kihívás van nap mint nap , folyamatosan újabbnál újabb oktatáskutatási elemzések jelennek meg. Szeretek napirenden lenni ebben a témában is.
.