TEL: 29 954 303 - E-MAIL: trivium@triviumnet.hu

Hallasd a hangod! – Hajdó Máté

A Trivium Egyesület szerkesztői a Hallasd a hangod! felolvasó pályázat nyerteseivel interjút készítettek, hogy bemutassák őket a közönségnek. Mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket tették fel.

Hajdó Máté Urak kategóriában 8. helyezést ért el.


Szerkesztő: – Mivel foglalkozol a hétköznapokban? Mit tudhat rólad a nagyérdemű?
.
Máté: – Néha egy horrorszínház színészeként dolgozom, néha általános iskolás gyerekeket korrepetálok matekból, angolból, töriből. Emellett időről-időre egy színházi társulat akusztikus koncertjein szoktam fellépni énekesként, meg statisztálni járok. Szóval mindennel foglalkozom, amit szeretek, és lehet vele pénzt keresni.
.
– Mit szeretsz csinálni szabadidődben, mi a hobbid?
.
– Időnként szeretem elpazarolni napjaim óráit olyan dolgokkal, mint számítógépes játékok, de ha éppen produktívabb hangulatomban vagyok, szoktam gitározni, és azon dalötletekkel szórakozni. Amikor viszont igazi kikapcsolódás után nézek, rendszerint leülök írni (ami eszembe jut), rajzolni, vagy sétálok egyet… ne adj Isten, elmegyek kirándulni, ha az időjárás is engedi!
.
– Mi a véleményed a hangoskönyvekről?
.
– Én magam egyetlen esetben hallgattam hangoskönyvet, de azt hiszem, azt is végül azért, mert a szöveg printben nem volt elérhető. Egyébként jó ötletnek tartom őket, csak én jobban szeretek egyszerűen a kezembe fogni egy könyvet, és úgy elmerülni a felfedezésre váró világban.
.
– Mióta foglalkozol felolvasással, és mit szeretnél elérni vele?
.
– Teljesen őszintén ezen pályázat beküldése óta. Ez volt az első eset, hogy ilyesmire vállalkoztam, de egy izgalmas elfoglaltságnak gondolom, így innentől figyelni fogom, hogy mikor adódik még hasonló lehetőség. Az, hogy mit szeretnék elérni vele, pedig ennél fogva éppenséggel nem rajzolódott még ki előttem. Ezt a megmérettetést élveztem, így ha ilyen dolgokból pénzt is tudnék keresni, az például nem lenne egy rossz következő állomás.
.
– Honnan értesültél a pályázatról?
.
– Páromnak az édesanyja küldte át a pályázati felhívás linkjét.
.
– Mit jelent számodra, hogy bekerültél a tíz legjobb felolvasó közé?
.
– Egyértelműen megtiszteltetést, hiszen mint feljebb említettem, először vállalkoztam ilyesmire, és jó érzés volt egyből a top 10-ben olvasni a nevemet. Ettől függetlenül a többi pályázati anyagba belehallgatva egyértelműek a szakmai hiányosságaim, így az, hogy most nyolcadik lettem, nem változtat a tényen, hogy rengeteget kell fejlődnöm, ha bármit is komolyan gondolok ebben a szakmában.
.
– A szerkesztők a próbaszövegek összeállításakor igyekeztek többféle műfajú, témájú, hangulatú és nehézségű részletet kiválasztani, hogy a pályázók megtalálhassák a számukra megfelelő szöveget. Te mi alapján választottál a próbaszövegek közül?
.
– Nem mindegyik szöveget néztem meg, de amelyekbe én beleolvastam, azok mind sci-fi témájúak voltak. Ez a műfaj éppenséggel nem áll túl közel hozzám. Amelyik végül megragadta a fantáziámat, és kiválasztottam, azért tetszett meg, mert alapvetően a háborús könyveket viszont szeretem, és az a párbeszéd, amelyet meg kellett benne elevenítenem, egy ilyen könyvben is simán elfért volna. Leszámítva persze az egyértelműen bolygóközi cselekményt.
.
– Milyen módszerrel olvastad fel a próbaszöveget? Előbb sokat gyakoroltál, és a legjobb felvételt küldted be, vagy egyszeri felolvasással elsőre sikerült a felvétel?
.
– Nem tudom, soknak számít-e, amennyit gyakoroltam a szövegemet, de jó néhányszor olvastam fel magamnak hangosan, mire úgy éreztem, mikrofon elé ülök… illetve telefon elé, mert hogy azzal vettem fel. Ennek ellenére egyszer sem sikerült az egészet egyben hibátlanul felolvasnom. Bevallom, több különböző felvétel eredményét vágtam össze. Elégedett így sem voltam, úgyhogy végülis mondhatjuk, bármennyit is gyakoroltam, nem volt elég.
.
– Mennyire tartod fontosnak a színészi előadást egy irodalmi szöveg felolvasásnál?
.
– Közepesen. Egy felolvasó szerintem nem színész, de nyilvánvalóan valamilyen színt vinni kell az előadásba, mert különben unottságot fog visszaadni a legizgalmasabb krimi is. Tehát fontos, hogy egy felolvasó érzelemmel töltse meg a szöveget, és eltalálja a közvetítendő hangulatot, én a magam részéről azonban nem várnék feltétlenül kiemelkedő színészi képességet.
.
– Ha nyilvánosan kell szerepelned, van-e lámpalázad? Ha van, hogyan győzöd le?
.
– Van persze. Viszont általában minél felkészültebbnek érzem magam egy előadással kapcsolatban, annál kisebb mértékben jelentkezik. Tehát minél többet gyakorlok, annál jobban le tudom ezt győzni. Amennyi pedig ezután is jelentkezik, azt a tapasztalatlanságomnak tudom be. Erre nagy gyógymód nincs… nagy levegő, és elképzelem, ahogy a közönség éljenez.
.
– A családtagjaid, barátaid hogyan vélekednek a tehetségedről?
.
– Hát ezt igazán nem tudhatom. Biztos vagyok benne, hogy néhányan inkább csak mosolyognak, de valójában nem gondolják, hogy egyáltalán lenne. Mármint tehetségem. Nagy részük viszont egyértelműen a következő felfedezetlen csillagnak gondol. Ez nem így van mindenkinek a szeretteivel?
.
– Milyen műveket szeretsz olvasni a hétköznapokban, szabadidődben? Van kedvenc íród, regényed?
.
– Nem tudnék kifejezetten kedvenc írót, se regényt mondani. Összességében elmondhatjuk, hogy a huszadik század korábbi amerikai íróit általában kedvelem. Steinbecknek több regényét is nagyon szeretem, úgyszintén Herman Wouk-tól a Hajszát, illetve a Zendülés a Caine Hadihajónt, de nagy kedvencem még az Észak-Nyugati Átjáró Kenneth Roberts-től. Emellett – bár Harry Potter-t csak egyet olvastam, és nem vagyok nagy rajongó – nagyon szeretem Rowling egyéb könyveit; a Casual Vacancy-t, illetve a Cormoran Strike könyveket. Utóbbiról persze eszembe jut: a krimiket ugye ki nem szereti? Én is Sherlock Holmes-szal kezdtem, és Agatha Christie Tiz Kicsi Négere pláne lenyűgözött jó pár évvel ezelőtt. És ha már az angoloknál tartunk: Nick Hornby minden mennyiségben, illetve Douglas Adams Galaxis Útikalauza (eredeti nyelven!!!) utánozhatatlan.
.
– Köszönjük az interjút! Sok sikert!
.
 

xx

Szerkesztő
Adminisztrátor

Kapcsolódó hozzászólások

Hozzászólás

*