Previous Story
Grafikai pályázat – Érvénytelen tervek jeligéi – Tájékoztató az eredményhirdetésről
A szerkesztők befejezték a borítótervek ellenőrzését, és a következőket állapították meg:
A Grafikai pályázat borítótervek készítésére 2. elnevezésű pályázatra 83 borítóterv érkezett, melyek közül 100 Mini Történet témában 34 borítóterv, Japán a szamurájkorban témában 49 borítóterv.
Az ellenőrzés során 17 borítóterv bizonyult érvénytelennek.
.
100 Mini Történet
Madeleine_100 Minit Történet_1
(nem az eredeti színes egyesületi logó szerepel a terven)
MaJu_101 mini történet_1
(nem megfelelő az antológia címe: 100 Mini Történet helyett 101 Mini Történet szerepel)
Orchidea jelige – Fájlnév: „könyv22”
(a tervező hibásan nevezte el a fájlt, a borítótervét külön elküldte az egyik zsűritagnak véleményezésre)
Spirál13_100 mini történet_1
Spirál13_100 mini történet_2
Spirál13_100 mini történet_3
(nem tartalmaznak címlapot, gerincet, hátlapot, sem a kötelező elemeket)
.
Japán a szamurájkorban
Boszi_Japán a szamurájkorban_1
(A borítóterv képi motívuma megtalálható az interneten:
.
Darumadár_Japán a szamurájkorban_1
(nem az eredeti színes egyesületi logó szerepel a terven)
Kopasz_Japán a szamurájkorban_1
(A borítóterv képi motívuma megtalálható az interneten:
.
Longlivethemonkeys_Japán a szamurájkorban_1
(nem az eredeti színes egyesületi logó szerepel a terven)
borito
boritomeret2
(A tervező jelige nélkül küldte be a borítóterveit, és e-mailben történt figyelmeztetés ellenére a pályázat lezárultáig nem küldött jeligéket)
Spirál13_Japán a szamurájkorban_1
Spirál13_Japán a szamurájkorban_1
Spirál13_Japán a szamurájkorban_1
(nem tartalmaznak címlapot, gerincet, hátlapot, sem a kötelező elemeket)
Sünike_Japán a szamurájkorban_1
(A borítóterv képi motívuma megtalálható az interneten:
.
Tardigrada_Japán a szamurájkorban_1
(nem az eredeti színes egyesületi logó szerepel a terven)
.
Eredményhirdetés: 2018. március 16. 12 óra
A grafikai pályázatra beérkezett tervek jeligéi ITT megtekinthetők.
.
Van egy pályázati kiírás, amiben mindenféle feltétel szerepel. Akinek tetszett, és úgy gondolta, hogy értelmezni tudta, pályázott. Akinek nem tetszett, vagy nem tudta értelmezni, nem pályázott.
Aki pályázott, de kiderült, hogy mégsem értelmezte jól a kiírást, esetleg el sem olvasta egynél többször (talán egyszer sem), ezért kiesett, nem meglepő módon most van felháborodva a pályázat lezárulta után, nem a pályázat kiírásakor. Nem akkor merült fel, hogy a kiírás túl bonyolult vagy túl részletes vagy túl van jogászkodva.
Érdekes, hogy azok, akik nem értették a pályázati kiírás minden pontját, de azt legalább látták, hogy kérdéseiket bármikor feltehetik a megadott e-mail címen, végül megfelelő borítótervet küldtek be.
Ez vajon hogy történhetett?
Ha az érdeklődőnek bármilyen kérdésben kétsége támadt, és rákérdezett nálunk, megkapta a megfelelő tájékoztatást (ahogy az első pályázatnál is), sőt annak ellenére, hogy benne van a kiírásban, hogy nem küldünk visszajelzést a hibás borítótervekről, az admin mégis küldött azoknak, akik jelige nélkül küldték be a terveket, hogy pótolják a hiányosságot. Néhányan észbe kaptak, és pótolták, de volt egy pályázó, aki azóta sem reagált. Több hibás borítótervre akkor sem reagálhattunk volna, ha akarunk, mert „jó szokás” szerint ismét az utolsó nap utolsó perceiben küldték be a pályázók. Olyanok is voltak, akik határidőn túl küldték. Természetesen ezek nem kerültek a pontozók elé.
Talán csak az én vesszőparipám a szövegértés fontossága, láthatóan sokan egészen jól boldogulnak nélküle az életben, és csak akkor lepődnek meg, amikor kiderül, hogy néhol azért még szükség van rá.
A pályázat szövegét jogász és könyvelő nézte át, ahogy a szerződéseinket is, legyenek azok az íróink vagy a felolvasóink szerződései. Ugyanis annak ellenére, hogy néhányan (ismét) szeretnék bagatellizálni az egyesület tevékenységét és céljait, mi komolyan vesszük, és igyekszünk megfelelni minden jogszabálynak, és betartani minden törvényt.
Azt gondolom, hogy minden bosszankodásunk ellenére örülnünk kell, hogy egy olyan korban, ahol az emberek már alig olvasnak, a pályázók 80 %-a mégis képes volt értelmezni a kiírás szövegét, és képes volt betartani a feltételeket. Azt viszont nem gondolom, hogy a jövőben a maradék 20%-hoz kellene igazítanunk a pályázatainkat.
A vitát ezzel lezárom.
Nincs mit ragozni tovább.
Eredményhirdetés: 2018. március 16. 12 óra
Sok (semmi) közöm nincs hozzá, de úgy érzem, kicsit túl van jogászkodva az elbírálás. Tudom, hogy különben sokan beleköthetnek, de ez mintha a ló túlsó oldala lenne…
Akárhogyan olvasom – próbálom „jogászi” fejjel is -, sehol sem találom, hogy a logót csak színesen, változatlan színben lehet felhasználni:
A borítóterveknek kötelezően tartalmaznia kell:
az egyesület logóját (letölthető a honlapról http://triviumnet.hu/dokumentumok)
Szabadon választott:
a színvilág
Felhívjuk a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy az ettől eltérő formátumú és tartalmú borítóterveket nem fogadjuk el, erről visszajelzést nem küldünk!
„A 17 érvénytelen borítóterv között csak néhány a hibás logós,”
Úgy látom, hogy nem „hibás” logóról van itt szó, sokkal inkább egy koncepcionális kérdésről (amit az érintett pályázók világosan, udvariasan megfogalmaztak). És mivel nem volt tiltva, jóhiszeműen úgy gondolták, hogy éppúgy szabad átszínezni vagy színtelenné tenni a logót, mint ahogyan bevett szokás nagy múltú kiadók esetében is – a borító összhatása érdekében. Annyira nyilvánvalónak tűnt, hogy rá sem kérdeztek.
Az egy másik koncepció, hogy tilos átszínezni, színtelenné tenni – ez merevebb, és szinte egy adott hirdetésnek tekinti a logót. Ha tilos, akkor talán tiltani kellett volna, mert nem olyan magától értetődő dolog.
Még az is előfordulhat, hogy a legjobb (ez persze szubjektív) tervek estek így áldozatul egy „joghézagnak”.
Sajnálom az alkotókat – és a borítóikat -, ha csupán emiatt estek ki a megmérettetésből.
(Lehet, hogy színes logóval is egész jól néztek volna ki azok a tervek.)
Sziasztok Drága Pályázók!
Kérlek fogadjátok egy Trivium-tag hozzászólását:
A legnagyobb tisztelettel (egy hozzá nem értő) véleménye: ha valaki pl. a „MOL” logóját említi,
mindenki tudja, hogy milyen színek vannak benne.
Ugye?
Ha nem így van, szóljatok!
De szerintem egy konkrét logo megjelölése: egyértelmű, annak minden attribútumával együtt.
Az egyesület logojának szerepelnie kell. Nem az egyesület MÓDOSÍTOTT logojának szerepelnie kell…
Ennyi erővel a Te beküldött műved színeit is megváltoztathatnánk, hiszen a színváltoztatás az semmiség, és fekete szamurájból lehetne pl. rózsaszín is, bakker…
A logo az logo. Még akkor is, ha nincs odaírva a tartalmazó színeinek RGB, RAL, vagy akármilyen kódja.
Én is pályázó vagyok a novellapályázatokra, s ha nem tartom be a szabályokat, vagy
az értelmezésükkel van bajom, először azt gondolom el, hogy nem én keféltem-e el a dolgot.
Fel lett ajánlva egy lehetőség, hogy ha betartod a szabályokat, megjelenhet nyomtatásban a munkád.
Ha nem akarod betartani, egyszerűen nem kell pályázni.
Ilyen egyszerű.
A kiírás minden jószándék szerint megfelelő volt.
Nem véletlenül értették azt a legtöbben jól, és sikeresen pályáztak.
GRATULÁLOK NEKIK! Szuperek voltak!
Szívből kívánok mindenkinek önreflektált gondolkodást és bölcsességet a tárgyiak vonatkozásában!
(Zárójelben: aki megérti a pályázat szövegét, nyilvánvaló előnyben van azzal, szemben, aki nem érti meg,
vagy nem akarja megérteni. Megérteni célszerű, logikus és eredmény-orientált felfogás. Miért is beszélünk erről???)
Üdv!
Nekünk feltétlenül muszáj más kiadókat majmolnunk?
A logónk színes. Kérjük ezt tiszteletben tartani!
Tisztelt Szerkesztőség!
GEOPEN, GABO, MÓRA, LIBRI, EURÓPA, ULPIUS-HÁZ csak néhány azok a „névtelen” kiadók közül, akik webes felületen egy színes, míg a könyvborítokon egy színű vagy a színessel egyenértékű más „technikával” megrajzolt logót használnak.
Majd beletanulnak ők is a szakmába…
Tisztelettel:
Darumadár
Kedves Darumadár!
Minket abszolút hidegen hagy „Mark Zuckerberg, a Facebook szintévesztő vezetője”, ahogy az is, hogy a Facebook logója kék.
Rosszul gondolja, az egyesület levélpapírján a logó színes (arany és türkiz).
A 17 érvénytelen borítóterv között csak néhány a hibás logós, a többi borítótervnek alapmotívuma, sőt egy esetben gyakorlatilag a teljes kép fent van a neten (ilyen hibák miatt lett érvénytelen az első pályázatunk, a pályázók mégsem tanultak belőle), két tervhez nem érkezett jelige, egynél hibás a cím (fel nem foghatjuk, miért növelte meg a pályázó a 100-at 101-re), és olyan borító is érkezett, amelyiknek a tervezője nekem küldte el külön véleményezésre annak ellenére, hogy jeleztem neki, ha elküldi, érvénytelen lesz. Érkezett a pályázatra olyan pályamunka is, amelyik gyakorlatilag csak egy kép, és nem borítóterv, egyetlen kötelező elemet sem tartalmaz.
Ezek után kérdezem, egészen biztos benne, hogy nem a pályázókban van a hiba?
Kedves Madeleine!
Látva az érvényes borítóterveket, amelyeknek a nagyon különböző színvilága elbírta az egyesület logójának „szélsőséges” színvilágát, nem értem, hogy a pályázók többsége miért értette meg a feltételeket, és a néhány miért nem?
Talán mert nem olvasták el figyelmesen a kiírást?
Tisztelt Szerkesztők!
Egyetértek Darumadárral a logó színvilágának meghatározásával kapcsolatos problémákkal.
A kiírásban a színvilág megváltoztatását nem tiltották, így nyilvánvaló volt hogy ez lehetséges, hiszen a könyveken a kiadó logója mindig az adott könyv borítójához igazodik. (Nagyobb könyvkiadók esetében is, mint például: Magvető, Európa…) Az hogy a logó „letölthető”, nem zárj ki hogy nem szerkeszthető egy grafikai munka során.
(Nem beszélve arról, hogy egyesület logójának színvilága elég szélsőséges, így az egységes és ízléses borító érdekében sok esetben szükség lehet a színek megváltoztatására. A logónak alapvetően jól felismerhetőnek és az egyszerűnek kell lennie, hogy igazodhasson bármilyen felülethez, nem pedig meghatároznia azt.)
Tisztelettel:
Madeleine
Tisztelt Szerkesztők!
„A kék a leggazdagabb szín számomra, a kék minden árnyalatát látom.” – nyilatkozta egyszer Mark Zuckerberg, a Facebook szintévesztő vezetője, mikor arról kérdezték, hogy miért ez a márka színe. Oldalukról letölthető a hivatalos logó (https://en.facebookbrand.com/assets/f-logo), valamint azok a nem helyes használati módok, melyeket nem enged használni a cég. Az Önök honlapján pont egy ilyen verzió található meg, mert Önök úgy döntöttek, hogy az oldal designjába ez fér bele.
Nem hivatalos, mégis mindenki tudja, a facebook kék, valamint a körül ölelő lekerekített négyzet nélkül is, hogy az az említett oldal logója.
Gondolom az Önök által használt bélyegző, fekete fehér nyomtatóval nyomtatott fejléces papír, esetleg a könyv belívein esetlegesen feltüntetett logó sem arany és türkíz (hozzáteszem arany szín nem is létezik, sok-sok más színből rakja össze az agyunk a fényesen csillogó fémes hatást). Ezek a technológiai határok miatt készülnek a logók színes, színátmenetes, monokróm és fekete-fehér verzióban is.
Nem volt erre vonatkozó kikötés, és ahogy Önök is a design javára helytelen Facebook (és a többi közösségi médiás logó sem helyes) logót használnak, így többen éltünk mi is ezzel a lehetőséggel. Az, hogy ez nem megengedett nem volt feltüntetve, ez csupán az Önök le nem írt döntése. Emiatt kizárni embereket (az Önöké a döntés, simán azt is mondhatják, hogy csak nem tetszik…) azt jelenti, hogy a saját „márkájukba” vetett bizalom hiányzik, hiszen a logót fekete fehérben már értelmezhetetlennek találják. (Pedig nem az!)
„A színvilág mint szabadon választható elem a 4.2. pont alatt található, ahol a felsorolásban egyértelműen a borítóra utalunk, és nem a borító különálló elemeire.” – kijelentésre pedig annyit tudok mondani, hogy a borító különálló elemei alkotják a borítót. Ezek milyensége határozza meg az összképet, amivel először találkozik a befogadó.
Önök is ezt a döntést hozták meg azzal, hogy nem a hivatalos közösségi média logókat használták, és ezt hoztuk meg mi is.
Üdvözlettel:
Darumadár
ui: 83 pályáztból 17-et kizárni (20,5%), valamint korábbi pályázat sikertelenségéből kiindulva elképzelhetőnek tartom azt is, hogy nem bennünk pályázókban van a hiba.
Kedves Darumadár!
„Feltételezem, hogy aki nem az eredeti színes egyesületi logót használta, az fekete fehérben jelenítette meg azt, hogy ne lógjon ki az a tervének a (SZABADON VÁLASZTOTT) szín- és formavilágából. Ha valaki a logó zöld és sárga színét változtatta meg lilára és pirosra, természetesen egyet értek a döntéssel, amennyiben viszont valaki szürkés árnyalatra állította, vagy – ne adj Isten – árnyalat nélküli fekete-fehérre módosította azt a nagyobb összhang érdekében, azok kizárását méltatlannak tartom.”
Teljesen mindegy, hogy a tervező milyen színeket használ a borítóterve elkészítésére, a logót nem változtathatja meg.
„4.1. A borítóterveknek kötelezően tartalmaznia kell:
az antológia címét (100 Mini Történet, vagy Japán a szamurájkorban)
az egyesület nevét (Trivium Egyesület)
az egyesület logóját (letölthető a honlapról http://triviumnet.hu/dokumentumok)
a vonalkódot (elegendő megjelölni a vonalkód helyét)
a kiadvány árát (elegendő megjelölni az ár helyét egy fiktív számmal)
a hátoldali szöveget (lorem ipsum utánzó szöveg legfeljebb 300 karakterben)”
A felsorolás a kötelező elemeket tartalmazza, az egyesület logója után ott a link, ahonnan letölthető. Egyértelmű, hogy azt kellett felhasználni, és nem a fekete-fehér, szürke vagy meggypiros változatát. Ha nem azt kellett volna felhasználni, odaírjuk, hogy a logó „szabadon módosítható”, nem pedig azt, hogy „letölthető”.
„Az egyesület logójának meg kell jelennie, más erre utaló kikötés nem szerepel! Olyan módosításért zártak ki embereket, mely módosításra Önök engedélyt adtak (szabadon választott színvilág) és az egyesület logóját, annak jelentéstartalmát nem károsították.”
A színvilág mint szabadon választható elem a 4.2. pont alatt található, ahol a felsorolásban egyértelműen a borítóra utalunk, és nem a borító különálló elemeire. Az egyesület logója a forma, a szöveg és a színek összessége, ezek együttesen bírnak jelentéstartalommal. Konkrétan az arany és a türkiz. Ha ez módosul, akkor nem az egyesület logójáról beszélünk.
Tisztelt Szerkesztők!
Több pályázat mellett szerepel a „nem az eredeti színes egyesületi logó szerepel a terven” megjegyzés.
A pályázat kiírásában a borítón szereplő elemek között megemlítésre került „az egyesület logóját (letölthető a honlapról http://triviumnet.hu/dokumentumok)” valamint pár sorral lejjebb a szabadon választott feltételek között a „a színvilág” is megjelenik.
Feltételezem, hogy aki nem az eredeti színes egyesületi logót használta, az fekete fehérben jelenítette meg azt, hogy ne lógjon ki az a tervének a (SZABADON VÁLASZTOTT) szín- és formavilágából. Ha valaki a logó zöld és sárga színét változtatta meg lilára és pirosra, természetesen egyet értek a döntéssel, amennyiben viszont valaki szürkés árnyalatra állította, vagy – ne adj Isten – árnyalat nélküli fekete-fehérre módosította azt a nagyobb összhang érdekében, azok kizárását méltatlannak tartom.
Egy olyan logó esetében, ahol a jelentéstartalom, valamint a formai világ sem szürkés árnyalatban sem pedig fekete-fehérben nem rongálódik, valamint a pályázó szabadon választott színvilágot engedélyez a pályázóknak, azok méltán hihetik azt, hogy a színvilág tényleg szabadon választható. Az egyesület logójának meg kell jelennie, más erre utaló kikötés nem szerepel!
Olyan módosításért zártak ki embereket, mely módosításra Önök engedélyt adtak (szabadon választott színvilág) és az egyesület logóját, annak jelentéstartalmát nem károsították.
A logóval kapcsolatban a pályázat alatt sok komment érkezett – melyeket megválaszoltak – a logóra vonatkozó feltétel, hogy arra nem vonatkozik az alkotók szabadsága mégsem került módosításra.
A kiírást a „logót eredeti formában, módosítatlan színben” megjegyzés fel nem tüntetésével hiányosnak tartom, és az Önök által pontatlanul / hiányosan kiírt pályázat nem ismert feltételeinek megszegéséért az Önök munkáját segítő emberek kizárását a pályázatról, a már fent említettek alapján méltatlannak tartom.
A kiírást még most is pontosan követve (eredményhirdetésig jeligével)
maradok tisztelettel:
Darumadár