Thomas Cullinan: Csábítás

Bevallom, sokszor befolyásol, hogy elolvassak-e egy könyvet vagy sem, ha készült belőle film is. Sokszor jártam úgy mostanában, hogy egy film előzetese miatt kaptam kedvet a könyvhöz, amiből készült. Néha az élmény nem mindig kellemes, hiszen nem azt kapom, amit vártam. A Csábítás c. könyvtől sem azt kaptam, viszont meglepő módon nem bántam meg. Lássuk is, hogy miért.
.

„Javában dúl az amerikai polgárháború. Az északi hadsereg súlyos sebet kapott, fiatal tizedesére félholtan bukkannak rá a virginiai erdőben. A közeli iskolába, Miss Martha Farnsworth Leánynevelő Intézetébe viszik, ahol szinte azonnal szédíteni kezdi a három nőt és az öt tizenéves lányt, akik a kifinomult déli előkelőség eme előretolt bástyáján rekedtek. Szerelmet, félelmet, szánalmat, rajongást egyaránt kivált belőlük, és a szabadságvágytól vezérelve egymás ellen uszítja őket. De miután fény derül az ifjú és kevésbé ifjú hölgyek valódi énjére, a katonát baljós előérzet fogja el, és attól kezdve a kérdés így szól: Kit is szédítettek meg valójában?”
.

A fülszövegnek nagyon thrilleres érzete van, nekem egyből megtetszett. Viszont kissé félrevezető, mert nekem az sugallja, hogy a katonának valami hátsó szándéka van, és végül ő az, akinek „menekülni” kéne. Pedig a történetben erről szó sincs.
.

A probléma a történettel mindössze annyi, hogy ebből a semmit sem kapunk meg. Igen, Johnny tényleg szédíteni kezd mindenkit, de alapvetően nem gonoszságból, hanem inkább túlélésből. Mert neki bizony ebből a király helyzetéből, hogy fiatal lányok zsongják körbe és van koszt-kvártély, esze ágában nincs visszamenni a háborúba meghalni. Miss Farnsworth viszont egyáltalán nem szeretné megtartani a rá bízott lányok potenciális megrontóját, ezért mindent meg is tesz, hogy elküldje a katonát. És az is igaz, hogy a hölgyekről derülnek ki sötét titkok, de nem hátborzongató jellegűek, inkább eltitkolt származás vagy anyagi helyzet, alkoholizmus stb. Olyan, ami inkább a drámákra jellemző, és nem a thrillerekre. Viszont ez egyáltalán nem róható fel hibaként, mert a könyv ezekből nagyon jól építkezik, jól megteremti a feszültséget.

Azonban én nagyon vártam, hogy hol jön már a thriller, egészen az utolsó oldalig, és amikor becsuktam, kis hiányérzet maradt bennem, mert nem jött. Feszült volt, izgalmas, érdekes, de nem volt meg benne az a jóleső borzongatás, amit vártam.
.

Viszont a karakterek közötti dinamika, a hangulat, és a cselekmény fordulatai ezért bőven kárpótoltak.

Johnny nagyon érthető karakter. Elképesztően jól méri fel, melyik fiatal lánynak, sőt idős hölgynek mit kell mondani, hogy az ujja köré csavarja. És bár mutat agresszivitást, alapvetően nincs benne rosszindulat. Ő tényleg csak túlélni akar, és egy bizonyos pontig jól is csinálja.

A lányok közötti feszültségek már Johnny megjelenése előtt is érződnek, és szépen ki is teljesednek a konfliktusok, ahogy a srác képbe kerül.

A cselekmény elég lassú tempóban halad, de kellő pillanatban jött egy fordulat, amitől egyáltalán nem volt unalmas.
.

A könyv inkább karakterdráma, mint pszicho-thriller, de annak egyébként zseniális, bár bevallom, hogy ha ezt előre tudom, el sem olvasom, és akkor egy nagyon jó élménytől fosztottam volna meg magam. Összességében nagyon tetszett. Azt azért hozzá kell tennem, hogy ha a könyv elolvasása után valaki kedvet kap a filmhez, ne lepődjön meg, ha mást kap, mint amit vár, mert szereplők és cselekmény tekintetében is eléggé eltértek az alapműtől. Nem baj ez persze, de okozhat csalódást.