TEL: 29 954 303 - E-MAIL: info@triviumnet.hu

A gepárdember

Szerző: Fer-Kai

Volt egyszer egy gepárdember, aki szüntelenül futott-nyargalt valamerre. Testét fekete pöttyök borították, amelyeket szégyenfoltként viselt magán. Meg volt róla győződve, hogy a lelkén száradó bűnök lenyomatai, amelyeket mindenki lát és elítél. Ezért rohant megállás nélkül, mintha kiszaladhatna így a világból.
Egyszer egy bölcs varázsló megszánta, és így szólt hozzá:
– Nézz magadra, és mondd el, mit látsz!
– Sötét pöty-työket, csú-csúf szé-szé-gyenfoltokat – zihálta.
– És még?
– Mi má-mást láthatnék?
– Hát nem látod, ami a pöttyök között van, a folttalan ürességet és tisztaságot?
Ekkor történt, hogy a gepárdember megtanult sétálni.
.
.

Facebook hozzászólások

Szerkesztő
Tarja Kauppinen [bekezdés]-díjas írónő 2017 óta publikál novellákat. Első regénye, A nép igazsága című grimdark/steampunk fantasy a Twister Media gondozásában fog megjelenni. https://www.facebook.com/tarjakauppinenwrites/ https://www.instagram.com/tarja_kauppinen_writes/ https://moly.hu/tagok/tarja_kauppinen
  1. Fer-Kai

    Kedves Márk, sok mindent sűrít magába ez a kis tanmese, épp arra való, hogy továbbgondolásra késztesse az Olvasóit – akár engem is.
    Számomra elsősorban a tárgyilagos, tiszta tudat szükségességére hívja fel a figyelmet, szinte minden más ebből következik.

  2. Fer-Kai

    Bocsánat, egy apró javítás (egy “ezek” itt kimaradt):
    “Meg volt róla győződve, hogy ezek a lelkén száradó bűnök lenyomatai…”

Hozzászólás

*

Solve : *
4 × 14 =