Spontán költészet

Jelige: Arum maculatum

Eliot Schriftsetzer soha életében nem akart az amerikai költészet megújítója lenni, de egy egyszerű félreértés következtében véletlenül mégis sikerült azzá válnia. A kaotikus és teljességgel kiszámíthatatlan, ámde rendkívül drága, egyesek szerint a végletekig sznob new york-i művészvilág gyorsan felkapta Schriftsetzer nevét, emiatt tudtán kívül hatalmas népszerűségre tett szert.
A megdöbbent, teljesen tanácstalan kritikusok Schriftsetzer verseit hamarjában Allen Ginsberg költészetének ellentéteként jellemezték, valamint magasztalták bátorságát, amiért képes volt megtenni mindazt amit megtett. A gyanútlan költőt úgy emlegették, mint az amerikai spontán költészet megalapítóját. Maga Schriftsetzer hatalmas sikereiről sokáig semmit sem sejtett, mivel legjobb tudomása szerint életében egyetlen verset sem írt, néhányat persze olvasott, de nem látott bennük különösebb üzleti lehetőségeket, így könnyedén lemondott ezekről, magával az irodalommal ugyanis csupán szigorúan üzleti célból foglakozott.
Schriftsetzer 1948-ban született Brooklyn, Crown Heights nevű negyedében. Egyes vallási szekták ugyan a mai napig hevesen tagadják Eliot létezését, mivel a költő az emberiséghez tartozik, ami szerintük nem létezik. Apja az 1968-os diáklázadások során vesztette életét. Egy békés diáktüntetésen a résztvevőket a nyakkendő viselésének, valamit az erkölcsös, kispolgári életforma előnyeiről próbálta meggyőzni, majd négy nap múlva önként belehalt a felelőtlen viselkedése miatt keletkezett brutális bántalmazásokba. Bal lábát a mai napig nem találták meg, a hatóságok úgy vélik valaki egyszerűen ellopta azt. Eliot anyját mindez váratlanul érte, de nem esett kétségbe. Azonnal elhagyta az országot, majd a kommunista propaganda hatására Mongóliában telepedett le, ahol az oroszok bíztatására tagja lett a Nagy Népi Hurálnak, mint szovjet titkosügynök.
Eliot Schriftsetzer, ezen sorscsapások után, apjától megörökölte a Teddy Bear & Guillotine nevű könyvkiadót, amely tisztes és nyugodt megélhetést biztosított számára. A kiadó elsősorban gyermekkönyveket, illetve véres krimiket, valamint kegyetlen rémtörténeteket adott ki.
Schriftsetzer kiváló üzleti érzékkel hamar rájött arra, a rémregényeket valójában gyerekkönyvként is hatalmas példányszámban lehet értékesíteni úgy, ha a borítójukat, valamint címüket lecseréli egy kicsit szelídebbre. „Legyen mókás és színes!”, ez volt a lényeg.
Stella Drippingbread, A manhattani darabolós gyilkos munkássága című műve 1979-ben így nyerte el az év legjobb gyermekkönyve díjat, Billy, a bohókás medve fogorvoshoz megy címmel.
1985-ben cége hirtelen válságba került. A kiadó ekkor dobta piacra Harry P. Breadbags Szakácskönyv ínyenceknek, pompás receptekkel című kötetét. A könyv egy nyugati-parti kannibál motorosbanda rémtetteit mutatta be naturalisztikus részletességgel, meglehetősen gyomorforgató formában. A műben rengeteg, részletes ételrecept szerepelt. A hozzávalók beszerzése sajnos több ember erőszakos halálához vezetett, mivel a mit sem sejtő olvasók tényleg szakácskönyvként használták. Schriftsetzert mindezért gondatlanságból elkövetett emberöléssel és az olvasók, jobban mondva a fogyasztók megtévesztésével vádolták.
Ügyvédje végül egy középiskolai atlasz segítségével győzte meg az esküdtszéket ügyfele ártatlanságáról. Arra hivatkozott, ebben az atlaszban jól láthatóan szerepel Ausztrália hegy- és vízrajzi térképe, de ez még senkit nem sarkalt arra, hogy felfedezze az említett kontinenst. Ez kizárólag James Cook kapitánynak sikerült, akinek viszont fogalma sem volt Ausztráliáról és kengurukról, mivel soha életében nem látta az említett iskolai atlaszt. 1779. február 14-én a felfedezőt egy kínos félreértés következtében Hawaii szigetén a bennszülöttek lemészárolták, majd gondosan feldarabolták. Az ügyvéd bravúros érvelése szerint ezért a tévedésért nem hibáztatható az említett földrajzi atlasz, pedig minden kétséget kizáróan szerepel benne mind Ausztrália, mind Hawaii. A Szakácskönyv ínyenceknek, pompás receptekkel esetében is valami hasonló félreértelmezés miatt faltak fel nagyjából 132 embert, és tálalták fel Texas állam akkori, gusztusos kormányzóhelyettesét. Az esküdtek Schriftsetzert az ügyben ártatlannak találták, így a Teddy Bear & Guillotine kiadó szerencsésen megmenekült.
Amikor 1989-ben megjelentette P. R. Brotbeutel Az aktív időbeli elhatárolások a könyvelés szempontjából című izgalmas és fordulatos krimijét, cége ezzel hatalmas anyagi sikert aratott. Brotbeutel könyvét A passzív elhatárolások főcsoportjába való könyvelés címmel meg is filmesítették, amely 1991-ben kiemelkedő bevételt hozott a Paramount Pictures-nek. A főszereplet Nicolas Cage alakította, a tőle szokott stílusban, unott, de véres arccal, vontatottan, de megállíthatatlanul könyvelt.
Pilar Bolsas de Pan, a Teddy Bear & Guillotine kiadó gondozásában megjelent Elválasztási módszerek validálása című horrorisztikus kalandregénye Amerikában 1998-ban az év bestsellere lett. A validálásból és az ehhez tartozó emléktárgyak értékesítéséből busás bevételre tett szert a kiadó.
A kiadó tulajdonosának összegyűjtött költeményei végül 2002-ben jelentek meg és azonnal nagy sikert arattak mindenféle szedett-vedett, de rangos irodalmi körökben.
A magyarázat egészen elképesztő.
Schriftsetzer, bevett szokása szerint, titkárnőjének szóló üzeneteit Post-it cetlikre írta fel. Mary Herzford ezeket gondosan összegyűjtötte, dátumozta, majd rendszerezte. Ez a válogatás került véletlenül a nyomdába. Mary, a feleségemnek ma születésnapja van. Rendeljen számára egy csokor virágot! címmel meg is jelent. A kritikusokat teljesen lenyűgözte a költemények egyszerűsége, spontaneitása. Schrifsetzert legfőképpen amiatt méltatták, mivel szakított a költészet hagyományos témáival, a szerelemmel, a kétségbeeséssel, a nemzeti érzelmekkel, az öngyilkosság utáni olthatatlan vágyakozással, az elidegenedés és a magány miatti kíméletlen nyavajgással és ezek helyett teljesen hétköznapi dolgokat állított lírája középpontjába.
Harold Bloom irodalomkritikus, a Yale egyetem professzora a következőket írta Schriftsetzer költészetéről.
„Semmiképpen sem nevezhető mindennapi tettnek az, amint 47 éves korában valaki ennyire merész megoldásokat alkalmaz költészetében. Rövid, határozott utasítások formájában fejezi ki gondolatait, amelyek megdöbbentően életszerűvé teszik verseit. Költeményeiben gyakran használ dátumokat, időpontokat, telefon-, illetve számlaszámokat. Ezzel eddig rajta kívül még senki sem próbálkozott.”
Schriftsetzer alábbi verse kiváló példa a spontán költészet funkcionalitásának, az érzelmek nyers kifejezésének:
„Mary! Kérem, beszéljen meg számomra egy találkozót azzal az átkozott csirkefogó Harry Breadcrumbs-al. Már két hete ígérgeti, hogy rendezi a tartozását. Közölje vele, hogy immár 23.000 dollárról van szó.”
A Breadcrumbs ciklus egy másik költeménye az üzleti élet keménységét és kíméletlenségét mutatja be:
„Harry Breadcrumbs egy közönséges szemétláda. Nem érdemel irgalmat! Még mindig nem fizetett. Hívja fel és közölje vele, leperelem róla még a gatyáját is, de előtte szétveretem azt az amúgy is ocsmány pofáját. Azt is mondja meg neki, hogy már 25.000 dollárral tartozik nekem. A végére írjon oda valami rendkívül sértőt!”
Az idézetekből mindenki számára egyértelművé válhat, hogy Schriftsetzer mondanivalóját soha nem rejtette bonyolult és nehezen megfejthető allegóriák mögé. Ez nagyban megkönnyíti olvasói számára verseinek értelmezését, befogadását. A versciklusból az is kiderült, hogy a költő Breadcrumbs-ot beperelte, akit a bíróság végül 33.000 dollár megfizetésére kötelezett.
A költő Alicia Breadbasket zöld kis cetlin című műve az emberek közötti hétköznapi kapcsolatokat mutatja be egyszerű, tökéletesen letisztult formában:
„Mary! Kérem, hívja fel a feleségemet és mondja meg neki, hogy este nyolc órára találkozót beszéltem meg Alicia Breadbaskettel. Ne várjon meg a vacsorával, mivel még nem tudom mikor érek haza. Mindenképpen mondja meg neki azt is, hogy az említett hölgy már nagyon idős, ráadásul iszonyatosan ronda. Ezért semmiképpen nyugtalankodjon. Majd hazafelé eszek valamit.”
Schriftsetzer „Üzenetek a feleségemnek” címmel összegyűjtött versei tagadhatatlanul az amerikai spontán költészet gyöngyszemeit jelentik.
Az ünnepelt költő csak 2004-ben értesült arról, hogy feljegyzéseit véletlenül kiadták. Ekkor kapta meg a Művészetek és Irodalmak Amerikai Akadémiájától a „Művészetek és Irodalmak Amerikai Akadémiájának Aranymedálját”.
A díj átadásakor méltatták Schriftsetzer spontán költészetben betöltött úttörő szerepét és megemlítették, költészete olyan témákat érint mint az üzleti élet zordsága, viszontagságai, a marketing, a kettős könyvvitel, az egészségügyi biztosítás izgalmas kérdései, valamint az egyén elidegenedése a személytelen és kíméletlen adóhatósággal szemben.
A Nagy Népi Hurrál ajánlására Schriftsetzert, Enhtüvsin Schrifthanbileg néven, a Mongol Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, majd a biztonság kedvéért kiutasították az országból.
.


.
.

Facebook hozzászólások

  1. Hadriq

    Okos, humoros, szórakoztató. Némelyik poén nekem túl durva volt ahhoz, hogy valóban viccesnek tekintsem, de összességében pozitív volt az élmény. Gratulálok!

Hozzászólás

*

Solve : *
29 + 27 =