Dávid Attila: Szabadon

0
(0)

Jelige: Hobbiíró

(musical-kerettörténet a Hooligans együttes néhány dalának felhasználásával)
.
Történet: Egy idős bácsi egy hintaszékben üldögél, mellette egy gyerek áll/ül. A bácsi anekdotázik, a gyerek hallgatja. A bácsi elsőként a gyermekkorát idézi fel (a színpadon – miközben a bácsi és a gyerek az előtérben üldögél és egy-két összekötő mondatot mond – mellettük egy fehér függöny mögött élőszereplős árnyjáték kezdődik: megelevenedik a bácsi élete, halljuk az ezzel kapcsolatos dalokat és látjuk az ehhez kapcsolódó árnyjeleneteket, például, most azt, hogy egy bába egy csecsemőt ad át egy apukának stb.):
T.: A hintaszékes bácsi néhány szóban/mondatban megemlíti a mellette lévő gyermeknek az ifjonti, lázadó gyermekéveit – ezt bemutatandó megszólal az alábbi dal, és látjuk mellettük az árnyjátékban, ahogy gyerekként például ellent mond szüleinek, toporzékol stb.:
T.: Az előtérben, hintaszékben üldögélő bácsi néhány szóban felidézi – a mellette ülő/álló gyereknek – az ifjú éveiben átélt bulikat (ezután/eközben mellettük vagy a háttérben – fehér függöny mögött – mulatozó/bulizó/iszogató emberek árnyjátéka látható és közben az alábbi dalt halljuk):
T.: A hintaszékes bácsi mesél a mellette lévő gyereknek arról, hogy fénykorában egy együttesben zenélt/énekelt (a függöny mögött egy állványos mikrofonba éneklő férfi és egy együttes tagjainak árnyjátéka – pld egy dobos dobolása, egy gitáros gitározása – látható):
T.: Az előtérben ülő hintaszékes bácsi megemlíti a mellette lévő gyereknek az első szerelmét is (mellettük, a függöny mögötti árnyjátékban egy férfi és egy nő alakját, sztoriját látjuk – például azt, hogy a nő árnya folyton telefonál, és folyton elfordítja a fejét, miközben a férfi árnya kézzel-lábbal magyaráz(na) neki valamit). Közben az alábbi dal szól:
T.: A hintaszékes bácsi felidézi a mellette lévő gyereknek azt, amikor első szerelme elhagyta őt (a mellettük lévő függöny mögött, az élőszereplős árnyjátékban egy nő pofon vág egy férfit, és sarkon fordulva kimegy a képből. A férfiárny marasztalni próbálja.):
T.: A hintaszékben ülő bácsi arról is mesél a mellette lévő gyereknek, hogy mit érzett, amikor elhagyták, illetve általában a felnőttkoráról anekdotázik (mellettük élőszereplős árnyjáték, amely a bácsi – illetve a következő dal – szavait támasztja alá, például úgy, hogy egy férfiárny egy asztalnál egy fotót tart a kezében, és azt bámulja):
T.: A hintaszékes bácsi mesél a mellette lévő gyereknek az agglegény-évekről, majd későbbi feleségéről (esküvőjükről). Mellettük az élőszereplős árnyjáték a bácsi szavaival és a következő dallal kapcsolatos jeleneteket mutat (pld. egy férfiárny bulizik/iszik, majd egy egymás mellett álló férfi- és egy női árnyat ad össze / áld meg a köztük lévő pap-árny):
T.: A hintaszékes bácsi mesél a mellette lévő gyereknek arról is, hogy sok évvel később a felesége (is) elhagyta vagy meghalt (a mellettük lévő élőszereplős árnyjátékban egy női alak távolodik egy férfialaktól – pld. úgy, hogy búcsút int neki):
T.: A hintaszékes bácsi mesél arról a mellette lévő gyereknek, hogy később még megpróbálkozott néhány párkapcsolattal (a mellettük lévő élőszereplős árnyjátékban egy férfiárny térdelve rózsát nyújt egy nő árnyának):
T.: A hintaszékes bácsi mesél a mellette lévő gyereknek az élete során fellépő nehézségekről is (például arról, hogy végül egyedül – pár nélkül – maradt). Ezek a nehézségek azonban nem törték meg. (Az árnyjátékban egy nehéz/nagy táskákat cipelő férfiárnyat látunk lassan, de határozottan lépdelni.):
T.: A hintaszékes bácsi mesél a mellette lévő gyereknek az öregkoráról is. (A mellettük lévő árnyjátékban egy görbe hátú aggastyán árnya halad csoszogva és egy görbebotra támaszkodva.):
T.: A hintaszékes bácsi arról beszél a mellette lévő gyereknek, hogy úgy érzi: már nincs sok hátra neki. (A mellettük lévő élőszereplős árnyjáték egy ágyon fekvő férfiárnyat mutat, akinek a karjába infúzió csatlakozik az ágy mellett álló infúziós állványról.):
T.: A hintaszékes bácsi figyelme saját magáról a mellette lévő gyermek felé fordul: immár nem emlékeket idéz, hanem a jövőre nézve tanácsokat ad a gyereknek. A mellettük lévő árnyjátékban egy felnőtt alak óvatosan elengedi egy gyermekárny kezét, aki első tétova lépéseit teszi:
T.: Az előtérben eddig csendben hallgató/figyelő gyermek átveszi a szót, és ugyanazt a dalt énekli, amellyel anno a hintaszékes bácsi kezdte élete történetét elmesélni (a színpadi fény most az előtérben éneklő gyerekre vetül, a hintaszékben ülő bácsi pedig árnyékba kerül – mellettük az árnyjáték most nem feltétlenül látszik):
T.: Az előbbi dal eléneklése után a gyermek a bácsi felé fordul (a színpadi fény most megvilágítaná mindkettőjüket), de a hintaszék (amelyben korábban a bácsi ült) már üres: a gyermek egyedül áll/ül a hintaszék mellett – a bácsi már sehol.

.

.
.

Mennyire tetszett ez a bejegyzés?

Kattintson egy csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés 0 / 5. Szavazatok száma: 0

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a bejegyzést.

Kapcsolódó hozzászólások

  1. István

    Lapozzunk, ez nem novella. Ez egy előadásvázlat.

  2. Hadriq

    Nosztalgikus érzésem van, mert kamaszkoromban én is készítettem hasonlót, Bonanza Banzai dalokból. Örülök, hogy másoknál is vannak hasonló próbálkozások. 🙂
    Hozzáteszem, ez csak vázlat, és ez a könnyebb része, aminek viszont szerintem inkább itt lenne a helye, az egy-egy jelenet részletes, párbeszédes leírása, illetve a dalszöveg átírása. (Fontos, hogy egységes egészet alkossanak, ez az, ami “melós”.)

Hozzászólás

*

Solve : *
18 − 5 =