TEL: 29 954 303 - E-MAIL: trivium@triviumnet.hu

Trivium Egyesület Szemináriuma II. – Interjú a győztessel, Csanda Gergővel

A Trivium Egyesület Szemináriuma második képzésén az Isten feketében című regényed lett a győztes. Mit éreztél, amikor megláttad a neved az eredményhirdetés cikkében?
.
Jó ideig frissítgettem az oldalt, hogy jól látok-e, biztosan örülhetek-e már. Utána percekig csak vigyorogtam. Még most is a hatása alatt vagyok.
.
Mit tudhat rólad a nagyközönség? Mivel foglalkozol, amikor nem írsz?
.
Civilben gyorsnyomdai ügyfélkiszolgáló vagyok. Szabadidőmben az íráson kívül filmeket és sorozatokat nézek, videojátékokkal játszom, és olvasok is. Szeretek moziba járni, és idényszerűen némi edzésre is ráveszem magam.
.
Mióta foglalkozol írással?
.
Kevésbé szigorúan véve azóta írok történeteket, amióta kisgyerekkoromban megtanultam írni a nagy nyomtatott ákombákom betűimmel. Mindig vonzottak az üres füzetek és papírlapok. Aztán volt nagypapámnak egy írógépe, azon is sokat kopogtattam annak idején.
Szigorúbban véve az első értékelhető írásom (az iskolai fogalmazásokon kívül) tizenegynéhány éves koromban készült el. Azóta viszonylagos rendszerességgel írok novellákat.
.
A családod elfogadja, hogy írsz?
.
Igen, és nagyon támogatnak is benne. Főleg a szüleimnek és a kedvesemnek köszönhetek sokat ezen a téren. Jelen sikerem híre is gyorsan terjedt, leginkább anyukám révén. Azóta a tágabb családból is több felől kaptam gratulációkat.
.
Milyen irodalmi sikereid vannak?
.
Nem olyan régen egy novellapályázaton bekerültem a „ha nem sikerül felvennünk a kapcsolatot valamelyik győztessel, akkor felkeresünk” kategóriába. Ezen kívül az első tényleges sikerélményemet ezen a téren most élem meg. Nem szeretném persze kihagyni a családom, barátaim és helyenként a kollégáim részéről kapott gyakori elismeréseket és érdeklődést sem, csak ez aligha szakmai.
.
Melyik műfajt vagy műfajokat preferálod leginkább?
.
Egyelőre leginkább a háború a zsánerem, ez mindig is érdekelt és megihletett, és ennek révén ebben van a legnagyobb rutinom és tudásbázisom. Ettől függetlenül a jövőben minden műfajban szeretném kipróbálni magam, mert hiszem, hogy ha megfelelően ráközelítünk egy novellára vagy regényre, a végső mozgató mindig az ember lesz, a maga eredményeivel, kompetenciáival, gyarlóságaival és bűneivel együtt. Ennél fogva akár egy erotikus vagy hentelős horror regénybe is bele lehet varázsolni valami mélyebb tartalmat.
.
Novellistának vagy regényírónak tartod magad?
.
Egyelőre kész novellából többet tudok felmutatni, mint regényből, de szeretnék ezen hosszú távon változtatni. Több regényötletem is van, és most már azt is tudom, hogy hogyan kell nekiállni.
.
Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel a szemináriumra?
.
Egy ideje igyekszem minden lehetőséget megragadni a fejlődésre és arra, hogy megmutassam magam szakmai téren. A Molyon néztem kihívásokat és pályázatokat, és megláttam ezt. Minden komolyabb szándék nélkül indultam neki, mert elsőre azért elég elérhetetlennek tűnt a végcél. Nem volt veszítenivalóm, kevesebb semmiképpen sem lehettem általa, hát belevágtam.
.
Hogyan élted meg az elmúlt időszakot? Nehéz volt hétről hétre betartani a képzés menetrendjét?
.
Néha nagyon, főleg mert fekete öves utolsó pillanatra hagyó vagyok. Ez részben köszönhető volt persze annak is, hogy munka után nem mindig érzi az ember úgy, hogy na, most jól nekiesek ennek a részletnek. Ettől függetlenül igyekeztem némi rendszert vinni a folyamatba, tapasztalatom szerint legalább három alkalom kell, hogy az ember értékelhetőt alkosson. Ez a „megírom az elejét – megírom a végét – átolvasom és kijavítom” hármas, melyet most neveztem el így. Hasznos, ha az alkalmak között legalább egy nap eltelik, úgy tisztábban lát rá az ember.
.
Volt olyan, amikor úgy érezted, hogy ez túl sok neked, és feladod?
.
Feladni sosem terveztem, mert csak pozitívan jöhettem ki abból, ha folytatom. Olyan számtalanszor előfordult, hogy elbizonytalanodtam a határidő teljesítését illetően. Az a felismerésem, hogy az „ülj le, és csináld” alapelv alkalmazása elkerülhetetlen, amikor az embert szoros határidők kötik. Ilyenkor el kell fogadni azt, hogy nincs idő megvárni a múzsa csókját. Ha kellő ideig ír az ember, úgyis jön a flow-élmény. Például már most terjengősebb mondatokban fogalmazok, mint az interjú elején.
.
Amikor bekerültél a harmadik szintre, gondoltál arra, hogy meg is nyerheted a szemináriumot?
.
Mivel végig rendszeres elvárásoknak kellett eleget tennem, és mindig az adott szakasz teljesítése vitt előre, nemigen foglalkoztam azzal a lehetőséggel, hogy én kerülök ki győztesen, leszámítva a buszon ücsörögve álmodozást, persze. Érdemben csak az utolsó héten tudatosult bennem, hogy ez tényleg lehetséges. Noha még ekkor sem volt veszítenivalóm, ez az idegrendszeremet addigra kevéssé érdekelte. Nem ez volt életem legpihentetőbb hete.
.
A győztes díja az, hogy választhat, visszakapja a képzésre befizetett díjait, vagy az egyesület megjelenteti a regényét nyomtatott és e-könyves formátumban. Az egyesület képviselője meg fogja kérdezni tőled, hogy melyiket választod, de most én is megkérdezem: melyiket választod?
.
Szerintem minden írópalánta nagy álma, hogy egyszer kiadják a könyvét. Eleve ez a lehetőség tetszett meg a kiírásban, úgyhogy én is ezt választom.
.
Mit tudhatunk a regényedről?
.
Ez a történet már akkor elkezdett alakulni a fejemben, amikor általános iskolás koromban Linkin Park számokra elképzeltem, hogy hőstetteket hajtok végre mindenféle képzeletbeli szituációkban. Ezek az érdeklődési körömből fakadóan jellemzően fegyveres konfliktusok voltak. Időközben az egyik barátommal arról beszéltünk, hogy milyen sok poszt-apokaliptikus történet van a világon, és milyen kevés a mid-apokaliptikus (saját kifejezésünk), tehát ahol a világégés nem díszlet, hanem a cselekmény része. Elkezdett foglalkoztatni, hogy az emberek hogyan élnének meg egy ilyen eseményt. Idővel aztán folyamatosan alakult, finomodott a történet és a karakterek. A végeredményt (habár még sok munkám lesz vele), leginkább háborús drámaként tudnám jellemezni, de az efféle besorolásokban sosem voltam jó.
.
Az egyesület már kiírta a felvételi novellapályázatot a harmadik regényírói kurzusra. A pályázati kiírás nem egyszerű, ahogy az egyesület egyéb pályázatai sem azok, ráadásul tartalmaznak néhány olyan kritériumot, amit nem könnyű betartani. Milyen tanácsot tudnál adni a jelentkezőknek?
.
Először is alaposan olvassák el a kritériumokat, nehogy egy apró félreértésen múljon az egész. Bekerülés esetére ismét az „ülj le, és csináld” elvet tudnám javasolni. Nincs alkotói válság, ihlet nélküliség, meg motivációhiány. Itt most legalábbis nincs helye az ilyesminek. Próbáljatok rendszert vinni az írásba, úgy könnyebb lesz, és nem mellesleg, jobb élmény. Adjatok magatoknak időt, hogy legyen lehetőség átolvasni, átírni az adott részletet. Emellett fontos, hogy hallgassatok a mentorotokra, mert a szakmai alázat fontos dolog, és egyébként is nagy valószínűséggel neki van igaza.
.
A képzés végére megírt regényed nem a végleges verzió, biztosan sok munka vár még rád, és persze a szerkesztőkre is, mire kiadásra kerülhet. Készen állsz a munkára?
.
Igen.
.
Kíváncsian várjuk a regényed megjelenését.
Sok sikert kívánunk az írói pályádon!
.
Köszönöm szépen, ahogyan az egyesület minden tagjának is szeretném megköszönni a rengeteg munkát és a lehetőséget.
.
.
Szerkesztő
Adminisztrátor

Hozzászólás

*