Previous Story
Bagatell
Posted On 2020 szept 16
Comment: 0
Szerző: Artemisz
A függönyrésen átbújó napfény keskeny fénycsóvát rajzolt a mennyezetre.
Vidáman ugrott ki az ágyból, elhúzta a sötétítőt és mint a vakond hunyorgott bele a ragyogó napsütésbe. Az őszi nap szokatlan ereje beömlött az ablakon és élettel töltötte meg a szobát.
Ázott föld hűvöskés szagát hozta felé a szél, ahogy kitárta a széles ablakot. Szemközt, az árokpart árnyékos fele még ezüstösen csillogott a harmattól, de a kert déli része már lustán, szárazon nyújtózott ki a meleg fényben. A füge tenyérnyi leveleit hetekkel ezelőtt a földre gyűrte egy korán jött éjszakai fagy, de a páfrányfenyő aranysárga kis legyezői büszkén hintáztak az ágvégeken, és a kopaszodó almafán is piroslott még egy-egy gyümölcs, amit a nyár itt hagyott. Elégedetten nyugtatta tekintetét a csendbe süppedt, hajnali kerten, amely már az ősz ezer színében pompázott, bár még délcegen viselte magán a nyár sziporkáit is.
Egyszer csak mozgásra lett figyelmes a fűben. Szeme sarkából látta, ahogy a díszfű selymes tollbugái finoman megrezzennek, pedig szél sem járt a kertben. Egy aprócska egér bújt elő a fűből és vadul cikázva felszaladt a lépcsőn.
A lépcső tetején, az ajtó előtt Nana szunyókált békésen, fejét mancsára hajtva durmolt bambusznád szőnyegén, fülei, mint két óriási lepedő lógtak a földig feje két oldalán. A cickány- mivelhogy valójában az volt- közelebb merészkedett. Hátsó lábaira ült, és fürkészőn vizslatta az óriási kutyát, akinek csukott szemhéja néha megrezzent kicsit.
„A kis lator” – kuncogott az asszony, ahogy Nana táljára pillantott. Az éhes jószág ugyanis nem sokáig tétovázott, fürgén az öblös edénybe szökkent és nem zavartatva magát a szuszogó vadászkutyától, mohón ropogtatni kezdte a tálka alján maradt 4-5 szem száraz eledelt. Aztán hirtelen, talán valami óvatos ösztön súgta neki, felnézett az ablakra és pillantásuk találkozott. „Ne félj, nem árullak el”, súgta a nő nevetve és lassan hátrébb lépett a párkánytól.
„Újabb csodás napra ébredtem” – gondolta elégedett kis mosollyal az arcán, miközben feltette forrni a teavizet. Dudorászva lépett a szekrényhez. Még volt negyven perce, hogy elinduljon az utolsó kemóra.
.
Figyelem! A „SZAVAZÁS” gombra kattintva a szavazó oldalon lehet a novellára szavazatot leadni.
A „csillagozás” nem számít bele az eredménybe.
.
.