TEL: 29 954 303 - E-MAIL: info@triviumnet.hu

Nyaralás más élményekkel

0
(0)

Szerző: Taschner Katalin

Eltelt az egy hét nyaralásunk. Évek óta négyen járunk el. Mi ketten a párommal. A testvére feleségével. Hasonló az érdeklődésünk. A várak, kastélyok, a történelem érdekel bennünket. Jó látni a régi korok történelmét. A kastélyok pompáit. A hölgyek divatos ruháit, az akkori divatot. Ráeszmélni arra, hogy gyertyafény mellett is lehetett élni. Mégis az akkori fűtés nem biztos, hogy bemelegítette a szobákat. Ha utazni akartak órákat tölthettek a hintóban. Hazafelé jövet is hasonlókról beszélgettünk. Sok fotót is csináltunk.
– Mi lett volna veletek régen, ha nem tudtatok volna annyi képet csinálni magatokról? -ugrattak a fiúk.
– Mi lett volna veletek, ha nem lett volna autótok? – válaszoltunk rá.
Hirtelen nagy robajjal megállt az autónk. A két fiú gyorsan kipattant. Mi is kiszálltunk. Az árokpart tele pipacsokkal. Meleg volt még. A közelben egy tavacska látszódott. Bambusznád nőtte be.
– Nézzük meg közelebbről! – ajánlotta sógornőm. Ahogy megközelítettük, buckákon lépdeltünk keresztül. Vigyáztunk is, hogy a vakond nehogy megijedjen. Már odaértünk a tóhoz, mikor a fiúk kiabáltak:
– Gyertek lányok fürgén! Baj van.
Megtudtuk, hogy az autót elvontatják. Minket pedig elvisznek egy motelhez, ahol aludhatunk, meg eldöntjük a továbbiakat. Szívesebben aludtunk volna már otthon. De ennek is örültünk. Gondoltuk körül nézünk, milyen látnivalóval ismerkedhetünk meg. Már sötétedni kezdett, ahogy indultunk valami elszaladt a lábam mellett.
– Jaj! – kiáltottam fel!
– Csak egy egér. – nyugtattak meg a fiúk.
Tudták, hogy ettől az állattól nagyon félek. Belekaroltam férjembe. Mondtam egy tapodtat, se mozdulok. Az elemlámpát bekapcsolta.
– Kövesd a fénycsóvát akkor látod nincs semmi! – nyugtatott a párom.
– Ahogy jött el is megy ez a lator. – jegyezte meg sógorom.
– Indulunk már? – türelmetlenkedtek a fiúk.
– Indulhatunk. – egyeztem bele.
– De nagy hős a feleségem. – viccelődött a férjem.
– Az enyém meg nem is szól. – jegyezte meg sógorom.
– Addig jó. – mondtuk egyszerre.
A városka főterére értünk. A szökőkút körül padok voltak. Leültünk és észrevettük, hogy valamilyen zenekari dologra készítettek közelben dobokat, mikrofonokat. Ehhez szükséges eszközöket. Fiatalok sorra érkeztek. Megtudtuk, hogy mi számunkra is kedvelt együttes koncertje lesz.
– Sziasztok! – kezdték mondanivalójukat.
– Elkezdték az éneklést. Ahogy tapsoltunk a zenére. Valaki hirtelen rám köszönt.
– Hát te, hogyhogy itt?
– Nyaralni vagyunk. – üvöltöttem vissza.
Közben férjem és sógorom is észrevette, hogy ismerősre leltem. Egy egyetemista társamra. Bemutattam őket. Megegyeztünk, hogy a zene után még elmegyünk együtt. Nem is gondoltam, hogy a baj miatt még sok élményben is lesz részem. Ugyanis ma éjszaka nyitva volt a múzeum. Állatok, növények múzeuma.
– Jó estét! – köszöntött az idegenvezető. Ma éjjel én kalauzolom a társaságot. Nézzék az első vitrint! Látható, hogy ez a terület csupa vizes, mocsaras rész volt.
Láthattuk, hogy víz elég nagy. A vízen csónakok, így közlekedhettek az emberek. A víz körül csodálatos növény és állatvilág volt látható. Alig tudtam elmozdulni a látványtól.
Egy másik szobába értünk. Ott maketten egy kastély. Az idegenvezető elmondta, hogy a régi korokban kastély is épült a víz közelében. Ez a kastély sokáig megvolt. Aztán mikor romos állapotba került nem építették újjá. A köve azonban annyira jó volt, hogy más épület lett belőle.
Elérkeztünk egy harmadik helységbe.
– Nézzenek csak a mennyezetre!
Mindenki tekintete odatévedt. Onnan növények szárai, virágok látványa fogadott. Megtudtuk, hogy ezek a növények díszítették a kastély udvarát. Nagyon szép élményben volt részünk. Mindig szívesen emlékezünk erre a napra. Több minden történt velünk, mint mással egy hónap alatt. Volt ijedtség, zene. Találkozás volt egyetemista társammal. Éjszakai múzeumlátogatás. Mi kell még?
– Egy olyan nyaralás azért mégis csak jobb lesz, amikor nem romlik el autónk. – válaszolta mindig férjem.
Amíg sok mindenben volt részünk addig az autót is megjavították. Az ára nagyon költséges volt. Ez is emlékezetes. Minden jóban van valami rossz. Vagy minden rosszban van jó is. Nem tudnám megmondani.

.


.

Figyelem! A “SZAVAZÁS” gombra kattintva a szavazó oldalon lehet a novellára szavazatot leadni.
A „csillagozás” nem számít bele az eredménybe.

.
.

Mennyire tetszett ez a bejegyzés?

Kattintson egy csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés 0 / 5. Szavazatok száma: 0

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a bejegyzést.

Hozzászólás

*

Solve : *
20 ⁄ 4 =