Az életre szóló kaland

(Egy egyedülálló anyuka naplójának átirata, 2020. április 5)
.

– Akinek nem tetszik reggelire a vajas kenyér, méz, lekvár, tejeskávé menü, az ehet zsíros kenyeret hagymával, vagy főzhet virslit, van hozzá mustár, ketchup és majonéz. Szerintetek minden osztálytársatok így tobzódik a lehetőségekben? Egyébként főztem teát is, akinek az jobban ízlik!

Bernadettnek már most tele a hócipője a karanténnal meg a távoktatással, de tudja: nekik még a kakas is aranytojást tojik azokhoz képest, akiknek se okostelefon, se tablet, se számítógép nincs az otthonukban. Az ő gyerekeinek külön-külön is minden megvan ezekből, a béke mégis ismeretlen fogalom Ádám, Dóri és Bea között. Naná, mindenkit megvisel a bezártság. Felbukkan a bolygó túlsó felén egy vírus, amitől hirtelen vége lesz a rohanó világnak. Attól kezdve ülj otthon, s oldj meg mindent úgy, ahogy tudsz. Komoly kihívás. Ha nem vagy elég kreatív, idő kérdése, milyen gyorsan őrülsz meg.

– A kamaszkort túl kell élni… – idézi magában a közrádióban megszólaló pszichológusnőt.

– Szerintem inkább a szülőséget kell túlélni! Mert ha eddig nem derült volna ki, most mindenki szembesülhet vele, szülőnek lenni valóban életre szóló kaland. Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy háromgyerekes szülőnek három életre szóló…

Az eddigi mintaanya hajókötél idegein most kezdenek mutatkozni a foszlás első jelei. Nonstop kalandtúrájának mai napján végre tovább pihenhetne, elvégre vasárnap van. A lányok igazán foglalkozhatnának mással, mint egymás folytonos bosszantásával. Ádám bezzeg jól elvan magában. Nem zavarja, hogy húgocskái most is hangoskodnak, csak azok a hangok érnek el hozzá, amik a fejhallgatón át érkeznek. Nem zenét bömböltet, hanem egy angol nyelvű filmet néz a neten. Az érettségire készülő nagyfiú ezzel is tanul, bár még senki se tudja konkrétan, hogy zajlanak majd a vizsgák a kéttannyelvű gimnáziumban, ahová most éppen senki se jár…

– Pfúj! Csak nem nyúl lesz ebédre? – hisztizik Bea olyan hangerővel, hogy remeg tőle a fal, amikor megpillantja, mi is olvad ki éppen a mínusz tizennyolc fokon tárolt tartalékból. – Akkor már inkább valamilyen hal, mert én nem eszek tapsifülest!

Bernadett maga elé mered. Azon töpreng, miként magyarázza el az elégedetlenkedőnek, hogy az élet most sokáig nem lesz csupa lol, meg ikszdé. Az ugrifülest pedig majd Ádámmal ketten eszik meg. Miközben felnyitja a mélyhűtőláda tetejét, megkérdi a méltatlankodót:

– Mit óhajt, ó, kényes ízlésű hercegnő? Van két busa, két ponty, két afrikai harcsa. Cápauszonnyal nem szolgálhatok…

Figyelem! A „SZAVAZÁS” gombra kattintva a szavazó oldalon lehet a novellára szavazatot leadni.

A „csillagozás” nem számít bele az eredménybe.