TEL: 29 954 303 - E-MAIL: trivium@triviumnet.hu

Hogy a hátrányos helyzetű falusi gyerekek könnyebben tudjanak iskolába járni

Szerző: bozzai

Te mindig is ilyen voltál. Szegény anyád is megmondta, hogy nem viszed semmire. Meg különben is. Mit akar az, aki délig az ágyban marad. Vagyis gubbaszt. Nem vagy hajlandó felkelni. A ház körüli munkákban sem akarsz segíteni. Ha rajtad múlna, összeomlana a birtok, éhkoppon maradnának a csirkék és a kecskék, kiszáradna a káposzta. Az udvaron a gané fogadná az erre tévedő ritka vándort. És akkor hogy tudjunk a szemébe nézni az olyan hátizsákos városi fiatalembereknek? Mondjuk azt, hogy van egy lusta nővérünk, aki még az ebédet is ágyba kéri? Erre persze nem tud felelni őkelme, a grácia.
Bezzeg én. Én más vagyok. Mindig korán kelek és minden ház körüli teendőt elvégzek. Karbantartom a birtokot, enni adok a csirkéknek és a kecskéknek, meglocsolom a káposztát. Ha pedig vándor téved a tanya közelébe, szóba elegyedek vele. Nem jövök zavarba, ha egy-egy hátizsákos városi fiatalember erre téved. Nem úgy, mint egyesek. Persze elmondom nekik, hogy ki az, aki nem veszi ki a részét a takarításból.
Nem elég, hogy már délután van, mikor méltóztatsz felkelni, még vadul tagadod is, hogy egész délelőtt aludtál. Soha nem volt erősséged az igazmondás. Mikor pedig arra fordul a szó, hogy át kéne menni a patak túlsó oldalára, hevesen tiltakozni kezdesz. Mikor szóba hozom, hogy mikor drága édesanyánk még élt, nem teljesen ilyen voltál, hetykén odaveted, hogy az ma már történelem és különben is, ne törődjek vele.
Bezzeg én. Én más vagyok. Nem csupán korán kelek, de mindig törekszem is az igazmondásra. A patakra is le szoktam járni, még akkor is, ha jól tudom, hogy veszélyes. Meredek a sziklafal, lejt a part és szúrós bokrok vannak mindenfelé. Ma is lent jártam. Egy kis csapat hátizsákos városi fiatalember sürgött-forgott ott, mind-mind a környezetvédelem szerelmese. Valami rozsdás vagont vizslattak, és azt beszélték, hogy az elöljáró abból akar hidat csinálni, hogy a hátrányos helyzetű falusi gyerekek könnyebben tudjanak iskolába járni. Ott volt maga az elöljáró is, aki ímmel-ámmal lapozgatta csak a vonatkozó dokumentációt, mivel hol a patakot, hol a szerelvényt fixírozta. Ahogy átnéztem a túloldalra, láttam, hogy ott is vannak hátizsákosok, meg egy földmeregető, vagy hogy mondják a városiak.
Szokásosan, mikor végre felkelsz, nagy nehezen felveszed a pacuha cuccaidat. Valakinek talán ki kéne azokat mosni. De az biztos, hogy az nem én leszek. Vasárnap van. Meg különben is. Nem végezhetek el mindent helyetted.
Bezzeg én. Én más vagyok. Én, ha összekoszolom a ruhámat, hajlamos vagyok még abban a minutában levenni, és ha az időm úgy adja, kimosni. Jó, mondjuk, nem mindenki lehet olyan rendmániás, mint én. Ez igaz.
Te persze ilyenkor sem a munka végét fogod meg, hanem lemész a patakhoz. Mit akarsz te a pataknál? Nem te szoktad mondogatni, hogy veszélyes? Nem te szoktad ismételgetni, hogy lejt a part meg sok a meredek szikla? Ilyenkor ez mit sem számít! Jellemző. Ott az a sok ember, de te nem köszönsz nekik. Meg sem kérdezed a hátizsákos városi fiatalemberektől, hogy mi járatban vannak. Észre sem veszed, hogy ott az elöljáró. Téged csak a rozsdás vagon érdekel. Az a vagon, ami ferdén ott virít a sziklák ormán, és amivel kapcsolatban azon tanakodik a jó nép, miképpen kéne a túlparti sziklákra helyezni a másik végét, hogy az híd legyen, és a hátrányos helyzetű falusi gyerekek könnyebben tudjanak iskolába járni. Te még ilyenkor sem teszel mást, csak bemész a vízbe, megfogod a vagont, átvonszolod a túlpartra, és azután meg fogadod az elismeréseket.
Bezzeg én. Én kidolgozom a lelkemet is. És mi a hála? Semmi. Kis hamupipőkének mond mindenki. Te pedig délután kelsz, és imádnak a hátizsákos városi fiatalemberek, meg kezet csókol neked az elöljáró.

.

.

Figyelem! A „SZAVAZÁS” gombra kattintva a szavazó oldalon lehet a novellára szavazatot leadni.
A „csillagozás” nem számít bele az eredménybe.
.
.

.

Szerkesztő
Czinkos Éva (Eve Rigel) író, szerkesztő, multimédiafejlesztő, kiadványtervező, könyvborító-tervező, webfejlesztő, szemináriumi oktató, az egyesület elnöke

Hozzászólás

*