TEL: 29 954 303 - E-MAIL: trivium@triviumnet.hu

Trivium Egyesület Szemináriuma III. – Interjú a győztessel, Kartali Zsuzsannával

Kartali Zsuzsanna győztesA Trivium Egyesület Szemináriuma harmadik képzésén a te regényed lett a győztes. Mit éreztél, amikor megláttad a neved az eredményhirdetés cikkében?
.
Számomra a részvétel volt a fontos, úgyhogy leginkább csodálkoztam. Hihetetlennek tűnt, hogy nyertem, mert ilyesfajta történetet, mint amibe itt belevágtam, korábban még sosem írtam.
.
Mit tudhat rólad a nagyközönség? Mivel foglalkozol, amikor nem írsz?
.
Autista nagyfiam életét segítem. Kikapcsolódásként kerámiaszakkörbe és dobzenekarba jártam a járvány előtt; jelenleg önkéntesként felolvasok a Vakok Hangoskönyvtárának, és online újrakezdtem a kínai nyelvtanulást.
.
Mióta foglalkozol írással?
.
Huszonéves koromban belekóstoltam az ismeretterjesztő és a céges újságírásba, aztán férjemmel, Udvari Gábor újságíróval, aki azóta elhunyt, útikönyveket írtunk Kínáról.
.
A családod elfogadja, hogy írsz?
.
Amióta ismernek, mindig írtam valamit. Ez hozzám tartozik.
.
Milyen irodalmi sikereid vannak? Melyik műfajt vagy műfajokat preferálod leginkább? Novellistának vagy regényírónak tartod magad?
.
2013-ban kezdtem első önálló könyvem írásába. A „KavicsBOGár” című mesekönyv Révai Gábor segítségével, magánkiadásban készült el. 2016-ban az Athenaeumnál jelent meg az „Anyacsavar és Kockafej”, ami önéletrajzi írás különleges kisfiam fejlődéséről, és az autizmus családunkra tett hatásáról. Ezután állattörténetekkel foglalkoztam, de rá kellett jönnöm, hogy ha tovább szeretnék lépni, és fikciót írni, nem hagyatkozhatok többé kizárólag az érzéseimre és az ösztöneimre. Kreatív írást kezdtem tanulni, ahol felfedeztették velem a novellista-vénámat, de a háttérben már egy családregényen is dolgoztam. Tavaly a K.u.K. Kiadó megjelentette a Nasit, ami egy rövidke kutyaregény, a Carrie.hu-n pedig hetente írtam két folytatásos történetet.
.
Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel a szemináriumra?
.
Úgy éreztem, hogy a továbbhaladáshoz a korábbiaknál hathatósabb segítségre van szükségem, és a kiírás ezt ígérte. Nem is csalódtam.
.
Hogyan élted meg az elmúlt időszakot? Nehéz volt hétről hétre betartani a képzés menetrendjét?
.
Kihívásnak fogtam fel az elmúlt fél évet. A feszes menetrend rákényszerített arra, hogy a napi és a heti időbeosztásomat hatékonyabbá, „írósabbá” alakítsam, ami bevált.
.
Volt olyan, amikor úgy érezted, hogy ez túl sok neked, és feladod?
.
A második szint végére elfáradtam, de próbáltam a kétségbeesésből is erőt meríteni. A mentorom, Kyra Potter profi segítségével aztán túllendültem a mélyponton.
.
Amikor bekerültél a harmadik szintre, gondoltál arra, hogy meg is nyerheted a szemináriumot?
.
Nem ez lebegett a szemem előtt, mert leginkább saját magammal versenyeztem. A kétségeimmel, gyengeségeimmel, az írás közben felmerülő problémákkal küzdöttem. Amikor egy részükön sikerült túllendülnöm, az már nyereség volt számomra.
.
Mit tudhatunk a regényedről?
.
Apokaliptikus sci-fi, ami az irodalom megtartó erejéről szól. A földi civilizációból szinte csak az marad meg, amit a legsérülékenyebbnek gondolunk: az emberi szó. Titokzatos, természetközeli lények adják tovább a szövegeket egyik generációról a másikra, és az írásbeliségért hálásak az embereknek. A történet egyik főszereplője egy ötvenes éveiben járó háziasszony, tipikus antihős, aki felfedezi a megtépázott élővilág csodáit. Csetlés-botlásai közben megedződik, és képessé válik egy ahhoz hasonlatos misszióra, mint amit Noé hajtott végre a bárkájával.
.
Az egyesület hamarosan kiírja a felvételi novellapályázatot a negyedik regényírói kurzusra. A pályázati kiírás nem lesz egyszerű, ahogy az egyesület egyéb pályázatai sem azok, ráadásul tartalmaznak néhány olyan kritériumot, amit nem könnyű betartani. Milyen tanácsot tudnál adni a jelentkezőknek?
.
Vegyék elő a játékos énjüket, de játsszanak úgy, mint a kisgyerekek: az általuk teremtett világba belefeledkezve, teljes odaadással. Így csak nyerhetnek, akárhányadikként is végeznek majd.
.
A képzés végére megírt regényed nem a végleges verzió, biztosan sok munka vár még rád, és persze a szerkesztőkre is, mire kiadásra kerülhet. Készen állsz a munkára?
.
Persze. Nem tudnék a főhőseim szemébe nézni, ha történetüket befejezetlenül hagynám!
.
Kíváncsian várjuk a regényed megjelenését.
Sok sikert kívánunk az írói pályádon!
.
.
Szerkesztő
Adminisztrátor

Hozzászólás

*