Legyek én

Állok a tükör előtt és egy ismeretlen nő néz vissza rám, mintha nem is én lennék. Az arcom nyúzott és ráncos, a szemeim karikásak és a boldogság apró szikráját sem vélem felfedezni bennük. A testemet megviselte, hogy három gyermeket szültem és tápláltam. Egy picit sem érzem magam vonzónak, mégis próbálok optimista maradni, bár nem mindig sikerül. Egyszer majd, ha máskor nem, hát az álmaimban, megtalál majd az igazi nagy szerelem. A nagy ő, kinek én vagyok az élete értelme, a legszebb, a tökéletes.

Az éjjel arra ébredtem fel, hogy simogatsz. Nem tudtál aludni és úgy gondoltad, hogy ha már ébren vagy, akkor én se aludjak. Kinyitottam a szemem és láttam, hogy engem nézel.

– Olyan szép vagy! – mondtad.

– Gondolom. Biztosan szép lehetek kócosan és álmos szemekkel – válaszoltam fáradtan.

Megcsókoltál. Gyengéd és hosszú, szenvedélyes csók volt. Abban a pillanatban egy igazi istennőnek éreztem magam, mert te, a férfi, ezt éreztetted velem. A kezed simogatott, a szád csókokkal kényeztette a testem minden porcikáját. Szeretkeztünk. Nem a szokásos, durr bele szex volt, hanem valami más, szenvedéllyel és élettel teli. Kívánatosnak éreztem magam, olyan nőnek, akinél szebb és jobb nem létezik. Lihegve feküdtünk egymás mellett és mire észbe kaptam, te már hortyogva aludtál. Hozzád bújtam és egy puszit nyomtam az arcodra. Nehezen aludtam el és reggel mikor felébredtem, még mindig égett bennem a tűz. Szépnek éreztem magam és megállás nélkül mosolyogtam. Valami elkezdődött, valami megváltozott köztünk.

Az új nap kecsegtető reményével léptem ki a szobából. A konyhában álltál és a kávédat ittad, mikor végeztél, rám se néztél csak bevonultál a fürdőszobába. Kapkodva öltöztél fel és a kulcsaidat kerested. Én meg csak álltam, kezemben egy nagy bögre kávéval és figyeltelek. Egy gyors puszit nyomsz az arcomra és már be is csuktad a bejárati ajtót magad mögött. Semmi sem változott, de legalább a kávém finom volt!

A napom ugyanúgy telt, mint bármelyik. Gyerekek ébrednek, öltözés, reggeli. Mosogatás, takarítás, főzés, ebéd. Játék a kicsikkel, csendes pihenő. Beszélgetés a naggyal az élet bonyolult dolgairól. Mosás, teregetés és máris délután van.

Három óra, még egy órát kell várnom rád és itthon vagy. Minden egyes nap, mikor kinyílik az ajtó, a szívem majd kiugrik a helyéről. A lakásba toppanva egy laza puszit nyomsz az arcomra. Örülök, hogy itthon vagy, örülök neked. Beszélgetnék veled, de látom rajtad, hogy nagyon fáradt vagy. Hagylak pihenni. A gyerekek veled lennének, igényelnék a társaságod, főleg a kicsik szeretnének több időt tölteni veled. Próbálom terelni a figyelmüket és lekötni őket, bár én is nagyon fáradtnak érzem magam.

– Hagyjátok apát pihenni, törpikéim! Apa sokat dolgozott, fáradt, pihennie kell. Gyertek, játszunk valamit!

Ledobod magad a fotelba és bekapcsolod a tévét. A játék után vacsora, fürdés. Ágyba parancsolom a piciket és olvasok nekik esti mesét. A nagy lefoglalja magát, most kicsit ketten lehetünk. Boldogan megyek be hozzád, de te, aki az életem párja vagy, már az esti filmen elaludtál. Megcsinálom az ágyat és óvatosan felébresztelek.

– Szívem! Gyere, feküdj le!

Morogva veted le a ruháidat és lefekszel az ágyba, pár perc elteltével már mélyen alszol. Elpakolom a játékokat, betakarom a piciket, figyelmeztetem a nagyot, hogy ne legyen fent túl sokáig, majd bekészítem a reggeli kávét. Gyorsan elmegyek zuhanyozni és bebújok melléd az ágyba. Szomorúan nyomok egy puszit az arcodra és becsukom a szemem. Egy újabb nap telt el és én nem voltam se kívánatos, se nő, anyuka voltam és házi cseléd csupán.

Elárasztanak a gondolatok. Mit csinálok rosszul? Miért nem kaphatok egy kis figyelmet és törődést mindennap? Legyél jelen az életemben, mert te vagy az én hősöm, a szerelmem, a párom, az apa, aki mindent tud. De legyél férfi, a szenvedélyes és hódító, irányító és romantikus szerető. Legyek végre újra a szerelmed, ne csak egy anya, ne csak a szeretőd, a cseléded. Legyek a nagybetűs nő az életedben.
.