Previous Story
Hallasd a hangod! – Pozsgai Renáta
A Trivium Egyesület szerkesztői a Hallasd a hangod! felolvasó pályázat nyerteseivel interjút készítettek, hogy bemutassák őket a közönségnek. Mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket tették fel.
Pozsgai Renáta Hölgyek kategóriában 7. helyezést ért el.
Szerkesztő: – Mivel foglalkozol a hétköznapokban? Mit tudhat rólad a nagyérdemű?.
Renáta: – Három gyermekes édesanya vagyok, főállásban. Gyermekeim 16, 9 és 5 évesek.
.
.
– Mit szeretsz csinálni szabadidődben, mi a hobbid?
.
.
– Nálam a szabadidő a gyermekmentes feltöltődést jelenti, amiből meglehetősen kevés van, így próbálom minden percét kihasználni, tartalommal megtölteni. Ilyenkor van lehetőségem jógázni, táncolni, olvasni és írni. Ezek jelentik számomra a kikapcsolódást.
.
.
– Mi a véleményed a hangoskönyvekről?
.
.
– Egy-egy hosszabb, kisgyerekkel való utazáskor jó hasznát vesszük, és persze otthon is, ha szeretném őket lekötni, de épp nincs időm felolvasni nekik.
.
.
– Mióta foglalkozol felolvasással, és mit szeretnél elérni vele?
.
.
– Ilyen jellegű feladatban, mint amilyen ez a felolvasó pályázat is volt, most először próbáltam ki magam. Bár a felolvasás napi szinten jelen van az életemben csakis a gyermekeimnek szóló esti, no meg alkalomadtán reggeli-, délelőtti- illetve délutáni mesékre korlátozódik. Nincs konkrét tervem vele, meglátjuk mit hoz az élet…
.
.
– Honnan értesültél a pályázatról?
.
.
– Az interneten, merőben más témában kutakodva akadt meg a szemem a pályázati felhíváson. Érdekesnek találtam, könyvjelzőztem, majd hosszú időre meg is feledkeztem róla…
.
.
– Mit jelent számodra, hogy bekerültél a tíz legjobb felolvasó közé?
.
.
– Örültem, de kicsit hitetlenkedtem, hiszen a hanganyagot az utolsó pillanatban, kapkodva, egyetlen felolvasás után rögzítettem és nem igazán voltam megelégedve vele…
.
.
– A szerkesztők a próbaszövegek összeállításakor igyekeztek többféle műfajú, témájú, hangulatú és nehézségű részletet kiválasztani, hogy a pályázók megtalálhassák a számukra megfelelő szöveget. Te mi alapján választottál a próbaszövegek közül?
.
.
– Próbáltam a nehézségi szintet nem figyelembe venni. Bele-bele olvastam a szövegekbe és amelyik a leginkább beszippantott, amellett döntöttem.
.
.
– Milyen módszerrel olvastad fel a próbaszöveget? Előbb sokat gyakoroltál, és a legjobb felvételt küldted be, vagy egyszeri felolvasással elsőre sikerült a felvétel?
.
.
– Mivel az utolsó nap délutánján jutott eszembe, hogy én ezt meg szeretném csinálni, kértem a gyermekeimtől maximum fél órát, amit csendben, egyedül tölthetek. Egyszer felolvastam, majd rögzítettem… és aztán még egyszer rögzítettem, mert az aktuális náthám és rekedtségem elfojtotta a hangomat… De akkor már túlléptem a kért fél órát, tehát ez a második rögzítés volt az egyetlen esélyem… elküldtem.
.
.
– Mennyire tartod fontosnak a színészi előadást egy irodalmi szöveg felolvasásnál?
.
.
– Az előadásmódon múlik minden. A felolvasó képes felemelni, de akár agyoncsapni is egy szöveget. Számomra kell, hogy érezzem benne az alázatot a hallgató, a szöveg és a műfaj iránt.
.
.
– Ha nyilvánosan kell szerepelned, van-e lámpalázad? Ha van, hogyan győzöd le?
.
.
– Van lámpalázam, nem is kicsi, de úgy gondolom, ez bizonyos fokig természetes, és talán kell is. Nem próbálom legyőzni, inkább elfogadom.
.
.
– A családtagjaid, barátaid hogyan vélekednek a tehetségedről?
.
.
– A gyerekeim kifejezetten szeretik, ha én olvasok fel nekik.
.
.
– Milyen műveket szeretsz olvasni a hétköznapokban, szabadidődben? Van kedvenc íród, regényed?
.
.
– Mindig az aktuális hangulatom szerint választok könyvet. Az utóbbi időben inkább tanításokra esett a választásom, mint például Szepes Mária, Hamvas Béla, Rudolf Steiner. Szeretem az olyan regényeket, melyeken keresztül elmerülhetek az olasz kisvárosok hangulatában. Imádok verseket olvasni, egyik nagy kedvencem Faludy György.
.
.
– Köszönjük az interjút! Sok sikert!
.
.
xx
.
